H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1985 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

1985-ben két új kiállítási egységgel bővült a múzeumban bemutatott épületek,

ill. épületegyüttesek sora. Szeptember 22-én nyílt meg a Nyugat-Dunántúl tájegység első elkészült épületegyüttese, a szentgyörgyvölgyi lakóház és a hozzá tartozó gazdasági épületek. /A lakóház bontásáról a TÉKA 1979/3. számiban már beszámoltunk,/ Ugyanezen a napon nyitotta meg kapuit a látogatók előtt a j 'moss umor jai fogadalmi kápolna is a Kisalföld tájegységben. /A kápolnát a TÉKA 1982/2-3. számában mutattuk be./ A szentgyörgyvölgyi lakóház Szentgyörgyvölgy nevét a 13. század elején említik először, azonban a falu jóval korábban települt. Mégpedig a honfoglalás idején, a megye teljes betelepülése előtt, amikor is a nyugati határszél gyepürendszerét képező határőrtelepek közé tartozott. Félezer év múlva, a 16. század elején azok közé a Zala megyei kisnemesi falvak közé számították, amelyekben a legtöbb egytelkes kisnemes élt. Szám szerint 22 volt a nemesi porták száma. Háromszáz év elteltével, a 19. század elején^raár 193 nemesi portát számoltak össze a faluban. A 16. század elején még fennálló Csekeházín, amely Szentgyörgyvölgy része volt, két egytelkes nemes, Cseke Balázs és Cseke Mihály lakott. Ám egy 1542-ből való dicalis összeírásban már nemcsak a Csekékrol, de a Cseresnyésekről is olvashatunk. A két nemesi család a 18-19. századi nemesi összeírásokban is szerepel. E két család leszármazottainak volt tulajdonában a szóban forgó lakóház. A volt tulajdonos, Cseresznyés Vilma

f unokaöccsétő1, Cseke Jenőtől vásároltuk a házat 1968-ban.