H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1985 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1985)

is emlékeztető , szemből nézett, levélkoronás szekfű. A bokor két oldalága kifelé kanyarodé inda, mely keretet alkot az indák végén ülő rozetták körül, A lendületes ívíí indákbél ellentétes vonalvezetésű, karéjos levelek nőnek ki. Ha egy virágtövet veszünk szemügyre, úgy tűnik, mintha ezek a levelek túl súlyosak lennének az egyébként légiesen finom rajzolatú és színezésű mintán belül. A kendő egészét nézve viszont egymásba kapcsolják, összefűzik a virágbokrokat határozott vonalaikkal, hangsúlyos színükkel. A virágbokrokat sodratlan selyemfonallal varrták ki, mely szépen fedte az anyagot. A vörös, kék, zöld és ekrü fonal mára