H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1984 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

donában volt, de a múlt század végétől szőlőbeli hajlék berendezéséhez tartozott. Az SZNM-ben is egy balatonfelvidéki présházban lesz a helye. Talán, ha egykori használati helyén, Székesfehérvárott, illetve környékéről kiindulva vizsgálnánk a bőr derékalj egykori használatát, tisztázhatnánk e nagy múltú, de pillatnyilag múzeumi gyűjteményben egyetlen példánynak kultúrtörténeti helyét, jelentőségét. Maga a példány jó állapotban van, ha régen divatja múlt is, és évtizedek óta használaton kívül volt is. Fönnmaradása, megőrzése szép példája a családi hagyományok, a múlt tiszteletének. Köszönjük az ajándékozónak, hogy ezzel a páratlan művelődéstörténeti emlékkel gazdagította gyűjtemény linket. Flórián Mária Vargha László munkamódszeréhez Vargha László /1904-1984/ Magyar Népi Építészeti Gyűjteményét a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak ajándékozta. Az építészeti felmérésekből, fotódokumentációkból és jegyzetekből álló anyag Szentendrén, a Malom u. 2. számú házban került elhelyezésre, mint a múzeum külön kezelt - leltározás után 1986-tól kutatható - gyűjteménye. A gyűjtemény fontosságát Vargha László már az 1930-aS évek közepén célratörő tudatossággal látta. Olyan archívum megalkotására vállalkozott, amely adatszerűen magába foglalja a magyarság falusi építményeinek kiemelkedő, építészettörténeti , néprajzi, továbbá művészettörténeti és műemlékvédelmi szempontból jellemző emlékeit. Vállalkozása - különböző tudománypolitikai, anyagi és szubjektív okok miatt - sem az