H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1984 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

gyenesítotték le. Csücskeibe, valamint a mellső lábak összeillesztésének végébe keskeny, hasi bőrből hasogatott bőrcsíkokból rojtot varrtak. Vócolása sok helyen megbomlott. Ezeken a helyeken kenderszállal, nagy öltésekkel fogták össze a bőrt. A derékalj hossza 197 cm, szélessége 79 cm. A derékalj egykor a székesfehérvári Üreghegyen szőlőbeli présház berendezéséhez tartozott. Lehet, hogy Janny János és Schill Anna fehérvári polgárok tulajdona volt eredetileg. Fiuk, Janny József /1814-1892/, az ajándékozó nagyapja, azonban már minden bizonnyal használta a családi tradíció szerint. Janny József korának jeles fehérvári egyénisége volt. Tanítói, majd igazgatói munkája mellett a legjelentősebb fehérvári iskolákban, a ciszter gimnáziumban, a reáliskolában éneket tanított. Tanári tevékenységével párhuzamosan a székesegyház "hangász karának" basszus énekeseként és igazgatójaként is működött. "Énekes Oskolát" állított fel az utánpótlás biztosítására. Szinte az egész város zenei életének irányítása a kezében volt. Működése 50. évfordulóján koronás arany érdemkereszttel tűntették ki. Szigeti Kilián szerint "félévszázados fehérvári működése korszakot jelentett a város zenetörténetében, a káptalani zenekarnak pedig legfényesebb virágkorát." /Székesfehérvár újkori zenetörténete. 175-199. In: Kralovánszky Alán /szerk./: Székesfehérvár évszázadai. IV. 1688-1848. Székesfehérvár, 1979./