H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1984 2. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1984)

táskörében tevékenykedő - bőripari hagyotuányvédelrai albizottságnak vezetőjeként is figyelemmel fordult a múzeum hasonló jellegű gondjai felé. Olyan szakemberek érdeklődését keltette fel a témával kapcsolatosan, akik szaktudásukkal és szakmájuk iránti szeretetükkel önzetlenül segítségünkre siettek. így kötött az SZNM együttműködési magállapodást a bőripar több jelentős képviselőjével. A fentieken kivül Dékány József, a Tímáripari Szövetkezet egykori főmérnöke, árvay Béla, az ipari hagyománymentők bőripari múzeumi ügyintézője, Méhes János, a Hajdúsági Bőrgyár volt igazgatója, majd dr.Tóth Héla kandidátus, nemrég még a Cserzőanyaggyár igazgatója, jelenleg a Budapesti Bőripari Vállalat Ilagyományvédelmi Bizottságának titkára

f csatlakozott a segítségünkre sietőkhöz. A múzeummal kötött megállapodás értelmében a felsorolt bőripari mérnökök szakmai tanácsokat adtak a tímárműhely néprajzi újraépítési terveinek megírásához, a raűhelybelsők és az épület környezetének kialakításához, voltaképp a műhelyben egykor folyt gyártási eljárások meghatározásához. Az SZNM munkatársát, a téma muzeológiai felelősét megismertették olyan gyárrészlegekkel - pl. A Hajdúsági Bőrgyár legrégibb műhelyével, a cseres műhellyel - , amelyek még felidézik az egykori műhelybelsőket. Felhívták a figyelmet a különböző szaklapok, mint a Bőr- és Cipőtechnika, a Pécsi Műszaki Szemle, a Technikatörténeti Szemle hasábjain megjelent, a téma e hagyományos rétegében is hasznosítható adatokra, tudnivalókra. Dokumentációban foglalták össze a megismerendő technológiai műveleteket és a bemutatásukhoz szükséges beépítendő, illetve rekonstruálandó berendezésrészleteket. Mindez már az újraépítési javaslatban is szerepel /AD 152/. 1984-ben megkezdődött az épület berendezésének előkészítése. .4 berendezés egyrészt a már említett, beépítendő épületrészletekből: mélyített, bélelt gödrök, mennyezetre szerelt