H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 2-3. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

pince 1656-cs bsjei égetáeű téglából épülteK. Emlékezet ezerint az épület az 1910-es években még mint tímárműhely működött, azóta lakóépületként szolgád. A bontásból ée ez időközben szerzett ismeretek ezerint az épületben minden bizonnyal a gépesítést megelőző technológiával talpbőrt előállító cseres műhely működhetett. A műhelyt ilyen állapotóban kívánjuk rekonstruálni az SZIJM Alföldet ismertető tájegységében. /A bontást Bálint János, Thné Mandik Ibolya és Sabján Tibor építészeti felmérései, Gáspár Mihály fényképfelvételei örökítették meg, muzeológisi megfigyelő Flórián Mária volt. A bontást Zarándy János mezőcsáti kőművesmester brigádja végezte./ Szövőszék Békéscsabáról Egy-egy tárgy is egész családok, egymást követő nemzedékek történetére emlékeztethet, és 8z emberek egykori kapcsolataiba világíthat be. Erre példa a 82.70.10. leltári számú, Békéscsabán vásárolt szövőszék. A valamennyi tartozékával együtt mintegy hetvan darabból álló szövőszék, melynek háteó hengere mereven fékezett, és mintegy 20 cm-rel magasabban fekszik,mint a mellhenger, meglehetősen nagy mélységű. Kender- és pamutvászon előállítására szolgált. A magas lábakra függesztett bordahaj tartóléceit bemélyített ívekkel kialakított inda díszíti, magán 8 bordahajon 1849-es év szám olvasható. A szövőszékkel együtt fonó, és más, a szövést előkészítő eszközök is» a múzeum tulajdonába kerültek. Az együttesnek, legfőképpen a szövőszéknek, kü-