H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

A tájegységoen másolata került felállításra. A Mosoni sikság, a "Heideboden" katolikus németségét "Heidebauer" összefoglaló néven emlegetik /a szó jelentése "pusztai parasztok"/. A középkori eredetű német telepek már a XIII. századtól beköltözőkkel gyarapodtak, és erős mezőgazdasági közösségeket képeztek, amelyek nagyon korán, már a XIX. század elején polgárosultak. Az életmódjukban, gazdálkodásukban, építkezésükben jelentkező változások gazdasági alapját a háromnyomásos földművelés, a minőségi búza- és kukoricatermelés,5 a fejlett te henészet teremtették meg. Kiterjedt hányi rétjeik széna termését távoli vidékeken, főleg Ausztriában és a délné met piacokon értékesítették. A múlt század második felé tői a vetett takarmányokat felhasználó állattartásuk hí réssé vált. Az 1800-as évek végén különféle gazdasági és kulturális egyesületek alakultak, élénk, városias életet teremtve a településeken. A mosoni német falvak utcáin zárt rendben sorakoztak a házak. A keskeny telket teljes szélességében beépítették. Jellegzetes a zártkapus, középfolyosós lakóház, ahol a lakóegységek többszörösen követik egymást, néha mindkét épületszárnyon. Bemutatott épületünk is ilyent a középfolyosó két oldalán szembeforduló szoba + konyha + szoba • A hosszabbik szárnyon sorakoznak a kamrák és istállók, a 60-30 holdon okszerűen gazdálkodó parasztgazda szükséglete szerint. A porta gazdasági bejárata a telek hátsó végében van, a pajtához vezető úton.