H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

A nagyméretű téglából épült ház nyeregtetejét cseréppel és korcolt náddal fedték. A kővel kirakott folyosó a személyforgalmat szolgálta. A kapubolt alatt lehajtható asztal és pad /"Voltisch"/ szolgált pihenőhelyül. Az épület bal szárnya első lakórészének berendezése századunk elejének tárgyi világát idézi.A téglapilléres, boltozott szabadkéményes konyhában élesen elkülönül a kéményalja és az előtér. A szabadtűzhelyen főző asszony eszközei a középkemence körül és a kemence tetején sárból rakott főzőhelyeken találhatók. Az előtérben tartják a díszedényeket és ritkábban használt konyhai eszközöket. Sok réz- és vasedényt látunk, a gazdagparaszti háztartást jellemzően. Az első szobában átmenetileg öntöttvas kályha áll, helyére hamarosan fölépül a rátétdíszes tábláskályha, amelynek fűtőszája a konyhából nyílik. A hátsó szoba alápincézett, lejárata a konyhából nyílik. A nagy alapterületű lakószobák gerendás deszkafödémmel, padlóburkolattal készül bek. Polgárias lakásbelsőt látunk, de még hagyományos elrendezésben. A nagy szoba/'große Stube"/ parádés jellegű, a látogatások, ünnepi alkalmak, lakodalom céljára tartották fenn. Bútorait polgári izlés szerint készítették a helyi asztalosmesterek. A tulajdonképpeni lakótér, a hátsó szoba /"hintere Stube'/jellegze

tes bútorai az áttört hátú padágyak /"Bettbank"/. A hátsó szobába kelengye-bútorként került az aszimmetrikus csokorral díszes festett szekrény. A katolikus német családokra jellemző gazdag szakrális emlékanyag az asztal környékén, ágyak fölött elhelyezett TÉKA 1982 1.———7