H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)
A KISALFÖLDI TÁJEGYSÉGRŐL... A Szabadtéri Néprajzi Múzeum új tájegysége a Kisalföld gazdagon tagolt néprajzi képét igyekszik hagyó mányaiban és változásaiban megmutatni* A táj történeti határvonalai a jelenlegi országhatáron kívül húzódnak. A XVIII. századtól Pozsony, Mosón, Nyitra, Komárom, Bars, Győr, Sopron történeti megyék területének alföldi jellegű részeit jelölték ezzel az összefoglaló tájnévvel. A Duna és mellékfolyói formálták, peremvidékein szárazabb, dombos, szőlő-és gyümölcstermesztésre alkalmas kistájak szegélyezik. A Kisalföld tájegység épületanyaga a történeti Mosón, Győr, Sopron megyék területéről került múzeumunkba, igy a Kisalföld déli felének hagyományos népi kultúráját és életmódját idézi. Változatos néprajzi kép tárul elénk. A honfoglaláskori megtelepülésu magyar lakosság nagy területeken kontinuus maradt a pusztítások ellenére. A Rábaköz,Tóköz, Fertővidék, Szigetköz, 5okorói dombvidék és a győri puszták területén élő magyarság erősei* nagyományőrző népi kultúrája sok középkori és hagyományos ex et őr zött meg építkezésében, használati eszközeiben és gaz TÉKA 1982 1.