H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)
házilag készített fa, zsúp, vessző és gyékény edény található* A fiatal család lakószobája már a kapuvári, pápai és helybéli asztalosmesterek munkáját, a gyári készítési kelméket, dísztárgyakat használja föl, de hagyomá nyos, sarkos elrendezésben* A bogyoszlói lakóházak az itt bemutatásra kerülő épülethez hasonlóan szinte a mai napig megőriztek régies elemeket* Megmaradt a szabadkéményes n hidegkonyha n « Nyilt tűzhelyen, kemencében sütő-főző asszonyok munkahelye ez, ahol "kohók"-ban forralt vízzel forrázták a hamut a szapuláshoz, főzték az állatoknak valót és tüzeltek a szobai cserépkályhák konyhába nyíló fűtőnyílásában* A szapuló sajtár, a kenyérsütő kemence előt álló dagasztóteknő, a perecverő pad körüli munkák idején meghatározott rendben használták a konyhát az egy fedél alatt élő család tagjai. A rábaközi perec "verése" búcsú vagy lakodalom előtt vidám alkalom volt a családi együttlétre* A Megyesi-ház melléképületei már mutatják a XIX« század végén szétváló családok gazdálkodásának jellemzőit* Fokozatosan önállósul az egy fedél alatt élők állattartása, a kamrák, istállók, ólak leválasztással, vagy új építéssel szaporodnak* A különböző korú zsilipéit oldalú "hidas" disznóólak egymás után kerülnek a portára a környékbeli faragófaluból, Himódról* A bogyoszlói lakóház a hagyományos gazdálkodás és életmód szerves egységét mutatja a rábaközi mezővárosok "tisztaszobás" rendjétől eltérően*
