H. Csukás Györgyi szerk.: TÉKA 1982 1. (Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1982)

A SÜTTORI LAKÓHÁZ A Fertő vidékének magyar falvai közé tartozik Süttör. /Ma Fertőd egyik kerületét képezi./ Évszázadokon át itt viszonylagos nyugalomban élhetett a népesség, mert a Fertő és környékének vízjárását csak a helyiek ismerték eléggé. Már a XVI. századtól a polgárosulás jelei mutatkoznak, jó értékesítési lehetőségekkel bíró, fejlett mezőgazdasági termelése a fokozatos vízrendezések nyomán megerősödött. A nagybirtok nyomasztó közelsége ellenére is a gazdagodó falvak közé tartozott. XVIII-XIX. századi alakulású egységes faluképének jellegzetessége a Fertő vidékén általánosan alkalmazott megoldás, az oszlopos tornácú, fürészfogas beépítésű házak sora. A Süttörből áttelepített lakóház is így helyezkedik el, azaz az első oszlopköz az utcára kerül a kitekintő ablakkal* B—ft—p—o—u~n-—~P"—

TT—n—i A lakóház és istállóegyüttes égetett téglából épült, hódfarkú cserépfedéssel. Az utcai homlokzatot vakolattagozatok gazdagítják. Mélyített szoborfülkében Szent Flórián szobra áll, az itt élők hite szerint tűztől védi a házat. A tornác pillérei idomtéglából készültek. A nyolcszögletű törzs négyszögletű posztamensen áll, a szépen formált fejezet boltovvel kapcsolódik a tornác íveibe: Az oszló— TEKA 19821.11 —