Vass Erika: A Hunyad megyei református szorványmagyarság (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A szórványlét

A SZÓRVÁNYLÉT Az utóbbi két évtizedben a hazai kutatók körében is népszerűvé vált a határok és az identitás témakörének vizsgálata. Számtalan mű született e témában a nép­rajz, a kulturális antropológia, a történelem és a pszichológia körében. Az egyént a társadalmi normák szabályai által rögzített, de folytonosan vál­tozó határok veszik körül, az adott társadalom tagjai ezekhez való viszonyukat viselkedésükkel, szokásaikkal mutatják fel. Ebben fontos a családból hozott minta, a neveltetés szerepe, illetve az, hogy milyen közösségek tagjaiként defi­niálják magukat. Hunyad megyében gyakoriak a román barátok, osztály- vagy munkatársak, szomszédok, a vegyes házasságok révén pedig egyre gyakoribbak a román családtagok. Kérdés, hogy a zártabb faluközösségekkel szemben a mai széles kapcsolati kínálatból az egyén miket választ (ezek közül csupán egy a re­formátus egyház) és milyen kapcsolathálót alakít ki. Szórvány szavunk a görög diaspeiro - szétszór szóból ered, magja a szór ige. Vannak, akik ebben a szűk értelemben, a migráció fogalmához kötve használják a kifejezést, de mindennapi szóhasználatunkban, illetve a református egyház­ban a szórvány kifejezés eltérő kulturális és szociális csoportokat magában fog­laló tág fogalom, ide sorolandók például azok a magyar közösségek is, melyek ugyan évszázadokon keresztül egy adott településen éltek, ám létszámuk meg­fogyatkozott, és más nemzetiségek beköltözése folytán kisebbségbe kerültek. A szórvány fogalmáról programindító felhívásában Vetési László - a kolozs­vári Diaszpóra Alapítvány vezetője, református lelkész, az erdélyi szórványgyü­lekezetek egyik legjobb ismerője - így írt: „A szórvány egy nemzet öregkora... A szórványlét emlékezetkiesés, az önazonosság elmeszesedésének gyászos-mu­latságos szklerózisa, ahol már csak múlt van, távlatok nélkül, a többséghez való zavaros odaigazodás, a szomorú beletörődés." 3 2 Vetési László írása kapcsán a Magyar Kisebbség hasábjain megjelent hozzászólásokban 3 3 sokféle fogalom­használat, megközelítési mód bontakozott ki. A témához kapcsolódó szerteága­zó szakirodalomból csupán kettőt emelek ki: 2005-ben Ilyés Zoltán és Pap Ri­chárd szerkesztésében jelent meg a Tanulmányok a szórványról című kötet, 34 2007-ben pedig Balogh Balázs, Bodó Barna és Ilyés Zoltán szerkesztésében lá­tott napvilágot a Regionális identitás, közösségépítés, szórványgondozás című 3 2 Vetési 2000: 212. 3 3 Magyar Kisebbség 2000: 2-3. sz. 3 4 Ilyés - Pap szerk. 2005. 15

Next

/
Thumbnails
Contents