Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai, Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Melléklet
MELLEKLET Vasedény (Pallas Lexikon 1897. írta: Edvi Illés Aladár) Az öntött vasból vagy hengerelt vaslemezből készített fazekakat, lábasokat, tepsiket, tálakat, tányérokat, korsókat s más efféle főző-, sütő-, evő- és ivóedényt általában vasedénynek nevezzük. 1. Az öntött vasedényeket a következőképen gyártják: A homokba beformázott s azután megöntött edényt a formából kiveszik s először a homoktól s öntelékektől (vendégfej, beöntő csatornák, öntvényvarratok) megtisztogatják, azután tokos kemencében a vörös izzásig felhevítik, majd pedig lassan lehűtik, hogy az öntvény merevségét elveszítse. Az ekképen meglágyított vasedényeket a csiszoló műhelybe viszik és a fazekasok használta korongozó készülékhez hasonló szerkezetű csiszoló géppel a belsejét lecsiszolják. A csiszolás után következik a vasedény csávázása 90 rész viz és 10 rész kénsav keverékében. Midőn a sav az oxidréteget már kellőképen lemarta (mintegy 12 óra multával), a vasedényeket kiveszik a csávából, ezután homokkal, majd kefével megsurolják, hideg és meleg vizzel leöblítik és végül a szárítóba rakják. A tökéletesen száraz edény belsejére kenik az alapzománcot, mely kovaliszt, póris (borát) és földpát keveréke (50 kg. kovaliszt, 22,5 kg. pörköletlen póris és 7,5 kg. földpátliszt = 80 kg.), ezt agyagtégelyekben megolvasztják s a nyert maszát (68-69. kg.) az agyagcserepektől megtisztogatván, porrá törik; ebből a porból vesznek 16 kg.-ot s összekeverik 12,5 kg. kovával, 6,5 kg. szürke agyaggal és 0,5 kg. pórissal. Ezt a keveréket vizzel nedvesítve megőrlik s az őrlött pépet vagy vizzel vagy vizzel őrlött szürke agyaggal a szükséges mértékig hígítják. A leirt összetételen kivül másféle összetételű alapzománcot is használnak, de mindmeganynyi tulajdonképen pórisüveg, mely a beégetéskor nem olvad meg, hanem tésztanemü halmazállapotúvá válik, kissé porózus lesz s a vas kiterjedésének enged. A nyers vasedényre kent alapzománcot melegített öntöttvaslapon (melyet oly formán hevítenek, mint a takaréktűzhelyek főzőlapját) megszárogatjuk s ezután tokos üstben beégetik. A beégetés után a fedő zománcot kenik az edény alapzománcára. A fedő zománc összetétele is sokféle s rendesen a zománcoló műhelyek féltve őrzött titkát alkotja. Példaképen egy ón- és egy ólomtartalmú keveréket mutatunk be: Ezeket a lyukas fenekű tégelyben megömlesztik s a tégelyből kicsepegő üveget alátett edényben felfogják. Ily módon a keverékből mintegy 92 rész zománcot kapnak, melyet összezúznak, a rátapadt idegen agyagoktól megtisztogatnak és végül porrá törnek; ezt a port 6,5 r. kovaliszttel, 3,75 r. ónoxiddal, 0,75 r. szénsavas nátronnal és 0,75 r. égetett magnéziával összekeverve és vizzel megnedvesítve finom iszappá őrlik. Ezzel az iszappal befedik az alapzománcot és azután öntöttvaslapon egyenletesen fokozott meleggel (olyformán, hogy a tűzfészektől mindig messzebb és messzebb tolják az edényt) megszárogatjuk s azután a világos vörös izzó tokos kemencébe rakják és beégetik. A kemencéből kikerült s mintegy 50 C° -ra lehűlt edények külsejét fekete festékkel (kátránnyal) kenik be. Ajó zománc minél kevesebb ólmot tartalmazzon, mert az ólomsók mérgesek; felszíne teljesen sima, tiszta fehér és repedések nélkül való legyen. 2. A lemezedényeket hengerelt vaslemezből sajtolással vagy nyomással alakítják. Igen természetesen egyszerre a kivánt alakot nem kapjuk meg, ez csak többszörös sajtolás vagy nyomás eredménye, miért is a művelet közben merevvé vált edényt ki kell lágyítani, ami ugy történik, hogy a vasedényeket vastokba rakják, ennek fedelét fojtóan elzárják, illetőleg letapasztják és az izzásig hevítik. A sajtolt és nyomott edényrészleteket szegecsekkel kötik össze (a fazék fülét és lábát, a korsó orrát, a merítő kanál nyelét az edény testéhez szegecselik), esetleg kiperemezik. Ezután következik az előkészítésnek már leirtuk módja és végül a zománcozás. A vasedények gyártásával nálunk a kincstár zólyombrézói vasfinomítója foglalkozik, zománcolással pedig két losonci zománcoló gyár. L. még Zománc !Í7"5 rés« kova liszt 27 p5 « póris 30*0 « ónoxid lő'O « szénsavas nátron — « ótonitehér 10-O i salétrom 5-0 « é£otott magnézium 37*5 1'ŐSZ 24-0 •f 25*0 fl" 14'5 w 15-0 r 10-0 V 50 c 31
