Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai, Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Edényformák és használati adatok - Lapos fenekű lábasok és fazekak
HELYI NEVEK Az SZNM anyagában 18 db katalógusban bemutatott edénynélszerepel helyi név, ezek közül néhány az edénytípus neve tájszóval [kaszró, kasztron, nagykotla}, egy az edény készítési módjára utal (öntött lábas], néhány név pedig a használatra. A Dél-Dunántúl tájegységben 6 db tárgy helyi neve fordul elő. A 86.68.26. számú lapos fenekű lábas kaszró. 55 Hasonló a 83.58.66. számú tárgy, ennek helyi neve nagykotla. A 79.18.132. számú rövid lábú lábas helyi neve vasfazék. A 86.3.169. számú lábas serpenyő helyi neve kisserpenyő. A 79.18.169-es lábas serpenyő rántólábas. A Kisalföld tájegységben a 82.16.30. számú alacsony oldalú, kerek öntöttvas lábas rétessütő ként szerepel. Az Alföld tájegység 2000.68.1 1. lapos fenekű zománcos lábasa kasztron, a 2005.93.1-es szintén lapos fenekű lábasa vaslábas. A 75.39.56. számú lábasfedő halsütő. A Nyugat-Dunántúl tájegység 93.38.1-es vaslábasa lábas, a 80.29.185-ös cserépfazék formájú fazeka fázik, a 93.116.3. számú kacsasütő tepsije pecsenyesütő, a 77.10.216. számú lábas serpenyője öntött lábas és a 93.37.3. számú kovácsolt lábas serpenyője lábas néven szerepel. Az Észak-magyarországi falu tájegységbe került 93.38.2. számú öntöttvas lábas serpenyő helyi neve lábas. A Felső-Tiszavidék 73.67.60. számú palacsintasütőjének helyi neve palacsintasütő vas és a 73.21.58. számú lapos fenekű fazéké vasfazok. A raktári tárgyak közül a 99.108.1. számú lapos fenekű vasfazék neve fazék. EDÉNYFORMÁK ÉS HASZNÁLATI ADATOK A katalógusban bemutatott edények két alapvető típusa a lábakkal ellátott és a lapos fenekű. Lábas edényekben nyílt tűzön, padkán vagy kemence tetején, summások és kinti munkát végzők a munkavégzés helyén, a mezőn vagy udvaron főztek. A lapos fenekű öntöttvas edényeket is használták vasháromlábakra állítva, padkán, kemence tetején. Utóbbi edénytípus a főzés helyének megfelelően a 19. században párhuzamosan nyílt tűzön és takaréktűzhelyen, majd a nyílt tűzhelyek megszűnésével takaréktűzhelyen volt használatban. LAPOS FENEKŰ LÁBASOK ÉS FAZEKAK A legnagyobb számban lapos fenekű lábasok vannak a gyűjteményben, összesen 92 db, a regionális múzeumok anyagával együtt 131 db. Összességében általában közepes méretűek és néhány nagyobb, 60-50 cm átmérőjű edény is található. 4. kép NM 68983. Főzés a lacikonyhán nagyméretű öntöttvas és kisebb lemezedényben. Segesd, Somogy megye. Ebner Sándor 1933. Az edénytípus nagy arányának, a lapos fenekű öntöttvas fazekak kisebb számának (SZNM: 50 db, regionális múzeumok: 28 db] több együttes oka lehet. A népi fazekasság edényei között a legfontosabb mindig a fazék volt, míg a lapos fenekű lábasok nem készültek ilyen jelentős mennyiségben, bár utóbbiak is országosan elterjedtek voltak. Cserépfazékból összesen kb. 500 db van a múzeum gyűjteményében, cseréplábasból kb. 100 db, ez is utal a két típus arányára. A lassú, egyenletes főzést igénylő káposzta és bab ételek, húsleves és kása főzésére használt cserépfazék a háztartásokban eleve nagyobb mennyiségben rendelkezésre állt, ugyanakkor az egyéb, erősebb hőt igénylő ételkészítési eljárásoknál (pirítás, rántás, zsírban pirított majd felengedett ételfélék) a kovácsolt és öntöttvas lábas serpenyőket, valamint vasháromlábon lapos fenekű öntöttvas lábasokat is használtak. A magyar Néprajzi Atlasz Barabás Jenő által készített 236-es számú, Főzőhelyek a 19. század utolsó évtizedeinek házaiban című lap5 5 A kaszró. kasztron, kaszroj tájnyelvi szavak, jelentésük 'lábas' 'serpenyő'. A magyarba a német nyelvből kerültek többszörös átvétellel, a francia 'casserole' szóból erednek. TESZ 1970. 403. 21
