Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai, Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Edényformák és használati adatok - Lapos fenekű lábasok és fazekak
ja különböző nyílt tűzhöz kötődő főzőhelyeket mutat be, csupán két kutatópont esetében kizárólagos a vaslapos tűzhely emléke. A nyílt tűzön és kemencében főzés megszűnésével, a 19. század végétől a fazekasok fokozatosan áttértek a takaréktűzhelyre való széles fenekű fazekak készítésére (masinás fazék, sparheltes fazék), melyek a nagyobb folyadéktartalmú leves ételek főzésére alkalmasak voltak. Az öntöttvas lábasok gyűjteményen belüli nagyobb száma a táplálkozás szerkezetével és annak változásaival is összefügghet, mivel ezek megfelelőek voltak a sűrűbb egytálételek, főzelékek, mártások és pépes ételek készítéséhez, tészta főzésére, valamint, ami korábban nem voltjellemző, hús sütésére, rántott hús bő zsírban sütésére is. Az SZNM gyűjteményében található 22 db öntöttvas bögre feltehetően melegítésre, tárolásra szolgált. Ezeket kisebb méretük, legfeljebb 15 cm-es magasságuk különbözteti meg a vasfazekaktól. 5 6 A leírókartonok használati adatai szerint a lapos fenekű lábasokat általában rakott tűzhelyen, asztaltűzhelyen használták sok esetben a gyűjtés időpontjáig. (PL: 86.68.26. rakott tűzhelyen, majd asztali tűzhelyen is 1960-es évekig, 81.16.2. 1980-as évekig, 2003.56.9. takaréktűzhelyen, 88.2.10. platós tűzhelyen). Kevesebb adat utal arra, hogy nyílt tűzön és takaréktűzhelyen is főztek ezekben. (PL: 73.80.1. kemencén háromlábon és platnin is). A nagyméretű lábasokat (79.18.202., 83.58.66.) disznóöléskor, lakodalomkor, szüretkor használták, hús sütésére, töltött káposzta, pörkölt főzésre és lekvár főzésre. Karcagról, Bereczki Ibolya gyűjtéséből származik a 2005.93.1. számú nagyméretű, 39 cm átmérőjű, kb. 13 literes edény. Használati adatai szerint kemence előtti padkán főztek benne vagy két-három téglából kialakított állványra öntöttvas tűzhely lapját fektették, és így tüzeltek az edény alatt. A karcagi birkapörkölt készítéséhez napjainkban is nagyméretű öntöttvas lábasokat használnak hasonló tüzelési móddal. A göcseji múzeum anyagában 3, a sóstóiban 22, a szennaiban 1, a vasiban 1 és az ópusztaszeriben 12 db lapos fenekű öntöttvas lábas található, ez összesen 39 darab. A nagyméretű, lapos fenekű öntöttvas fazekakban is közös eseményekkor főztek, például disznóöléskor töltött káposztát. (83.58.66). Közepes méretűekben „mindenfélét" főztek (83.58.67.) és az 1980-as évekig is használatban voltak (81.16.2.). Kisebb méretű fazekakat főzőzsír tárolására (76.20.128.), vízmerítésre (83.65.12.), közepes és kis méretűeket víz forralásra (77.20.25.) használtak. A göcseji múzeum anyagában 1, a sóstóiban 20, a vasiban 2 és az ópusztaszeriben 6 db lapos fenekű öntöttvas fazék található, ez összesen 29 darab, de ebben néhány kisebb méretű, az öntöttvas bögrék közé sorolt, de fazék tárgynevű edény is benne van. tárgy tárgy tárgy tárgy tárgy tárgy tárgy tárgy 2. térkép A lapos fenekű lábasok gyűjtési helye 5 7 5 6 IGAZ Mária-KRESZ Mária 1965. 102, 106. 5 7 A térképek készítésénél a műtárgyak leírásában szereplő gyűjtési helyet vettük figyelembe, ezért a térképek elsősorban a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjtési gyakorlatát tükrözik. Ennek lényege, hogy a múzeumban felépült házak berendezéséhez elsősorban az adott házból, telepütésről, végül a szomszédos településekről igyekeztek tárgyakat beszerezni. A katalógusban bemutatott tárgytípus elsősorban gyári termék volt, ezért egységes fomát követ, ennél fogva a távolabbról, esetleg régiségkereskedőktől vásárolt edények is bekerülhettek a múzeumi berendezésekbe. Mindemellet a térképek jól jelzik, hogy a legtöbb edényforma - gyártási helytőt függetlenül - az ország minden táján gyűjthető volt, vagyis a különböző gyárak termékei mindenhová eljutottak. Jelmagyarázat: ° 1 d b f o 2 db O 3 db O 4 db ! : 5 db 22
