Kiss Kitti: Kovácsolt és öntöttvas edények a magyar szabadtéri múzeumokban (A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tárgykatalógusai, Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

A vasipar - kovácsolt vasedény, edényöntés, öntött vasedény

A VASIPAR- KOVÁCSOLT VASEDÉNY, EDÉNYÖNTÉS, ÖNTÖTT VASEDÉNY Kovácsolt edényekre vonatkozó konkrét adatokat nagyon ritkán tartalmaznak a források. A következőkben elsősorban az öntöttvas edények

2

2 hazai gyártásának történetét tekinthetjük át. Az 1898. évi vas- és fémipari statisztika vasedény gyártással foglalkozó bevezetője szerint: ..Kovácsolt vasedényeket igen régóta, öntött vasból valókat pedig a vasöntészet nagyobbarányú térfoglalásának idejétől kezdve gyártanak. A bajor nemzeti muzeumban van egy öntött vaslábos, melyet Beck Lajos dr. a XVI-ik századból származónak tart. Az edényöntészet különösen Németalföldön és Németországban fejlődött ki. Ez az iparág Angolországban csak a XVIII. század első felében honosodott meg, midőn Darby Ábrahám annak fontosságát belátva, Bristol melletti gyárában németalföldi vasöntők segítségével elkezdte a vasedények gyártását, még pedig eltérve a szokásos módtól, nem agyagba, hanem homokba való formázással, a mire őt egyik öntője, John Thomas vezette rá. Az edényöntés nálunk is a XVIII. század elején honosodott meg; egyik-másik vasgyár kezdte el gyártásukat. így többek között Modor Samu az 1723. évben felépített libetbányai olvasztóval kapcsolatos műhelyében vedreket, olajtartókat és háromlábú edényeket is öntetett. "

2

3 Heckenast Gusztáv összefoglaló munkájából kiderül, hogy az edényöntés magyarországi kezdetei az első ún. nagyolvasztók

22

1 megjelenéséhez kötődnek. A vaskohók méreteinek növekedésével, a technológia változásával, a nagyobb olvasztási hőmérséklet elérésével vált lehetővé, hogy cseppfolyós nyersvasat

2

5 állítsanak egyáltalán elő. A cseppfolyós nyersvas előállítása előfeltétele az öntöttvas

2

6 termékek készítésének. E jelentős technológiai újítás a tőlünk nyugatra fekvő országokban több száz évvel korábban következett be, nálunk külföldről behívott, főleg német szakemberekhez kapcsolódik. A korábbi technológiával az ércolvasztó kemencéből képlékeny vasat, ún. vasbucát nyertek. Ezt kovácsolással dolgozták fel. A feldolgozó műhely a hámor,

2

7 az ércolvasztóval közös telephelyen helyezkedett el. A hámorokban félkész termék, valamint szerszámok, ásók, kapák, és serpenyők is készültek. GYÁRI LEMEZEDÉNYEK Kisújszállás, Jász-Nagykun-Szolnok megye. Györffy István 1907. Ez az edénytípus a 19. és 20. század gyáriparának terméke, préseléssel, sajtolással állították elő, eleinte szegecselt majd forrasztott fülekkel, különböző vastagságú vaslemezből. A 20. században elérhető volt nehéz, félnehéz és könnyű változatban, de súlya így is mindig kisebb, mint az öntöttvas edényeké. Gyors elterjedését olcsósága is segítette, az öntöttvas edény mindig drágább volt. A gyári lemezedényeket hengerelt vaslemezből készítették, majd külső és belső oldalukon is zománcbevonatot kaptak, és sokszor díszítést is. 3. kép NM 8738. Konyha. Öntöttvas edény a kemenceszáj előtti padkán és lemezedények a sarokban. 2

2 Az öntöttvas edények egyik alaptípusa a bevonat nélküli, vagyis nyers öntöttvas, a másik a zománc bevonatú. Az edényeket kezdetben csak a belső felükön zománcozták, de előfordulnak csak kívül zománcos darabok is. 2

3 SZTERÉNYI József 1901. 153. "• ..A nagyolvasztó a nyersvasgyártás legelterjedtebb kemencetípusa. A vasércekből redukálással állítják elő bene a nyersvasat. A redukciót szén (karbon) segítségével végzik, amit többnyire koksz formájában használnak fel. A nagyolvasztó maga a nyersvas előállítására szolgáló aknás kemence." http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyolvaszt0 2

3,.A nyersvasgyártás a vas- és acélkohászat technológiai folyamatának első alapvető fázisa. A vas a természetben nem fordul elő színfém formájában (legfeljebb a meteoritvas ilyen), ezért azt érceiből, tűzi kohászati eljárással kell előállítani. A vas tűzi kohászata során a vasércből - amely főleg vasoxidos vegyületek keveréke - az oxigént redukálással távolítják el. A redukálást szén (a kohászok szóhasználatában ..karbon") segítségével végzik, mégpedig koksz formájában. A koksz feladata a redukáláson kívül a megfelelő hőmérséklet biztosítása is. A nyersvasat többnyire nagyolvasztókban, speciális aknás kemencében állítják elő, de vannak más eljárások is." http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyersvasgyártás 2

6 Az öntöttvas a vas öntéssel előállított ötvözete. Az öntöttvasat a nyersvas átolvasztásával nyerik ócskavas hozzáadásával az úgynevezett kupolókemencékben. Az így előállított anyag öntvények készítésére alkalmas, http://hu.wikipedia.org/ wiki/Öntöttvas 2

7 ..A hámor kohászati és kezdetleges vasfeldolgozási munkát végző üzem, manufaktúra. Hazánk vasércben, fában és vízi erőben gazdag területein már a 14. századtól kezdve kialakultak a vízierővel működő hámorok. A hámor fából készült építmény, amelyhez ugyancsak fából készült vízduzzasztó, valamint egy szénkamra tartozik. A felduzzasztott patakvizet egy vályúval a lapátkerekekre eresztik, ez hozza működésbe áttéteteken keresztül a lengőkalapácsot (farkkalapács). amellyel a készítményeket kovácsolják. A gyártáshoz szükséges rúdvasakat, szálvasakat a hámorban Levő kohókban hevítik fel. A régi hámorokban készítették a feldolgozó iparnak, ill. a parasztság számára a különféle rúdvasakat. szálvasakat, szerszámokat, munkaeszközöket. A 18-19. sz.-ban jelentősebb hámorok voltak Borsod, Gömör és Szepes megyékben, Erdélyben, a Székelyföldön és Hunyadban." A hámor szó a német Hammer Ipöröly) szóból ered. B0DGÁL Ferenc 1979. 11