Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A magyarországi szántalpas hombár

kacok csak a XIX. század második felében mondtak le az extenzív állattartásról, amikor a védőgátak felépültek és megtörtént a legelők elkülönítése és felosztása.

9

4 További kérdés, hogy a magukkal hozott épületnek milyen szerepe volt a letelepedés utáni időkben? .Az eddigiekből az következik, hogy a szántalpas épület pásztorkunyhó volt. Néhány adat azonban arra mutat, hogy gabonát is tároltak bennük. A mohácsi Közgyűlési Jegyzőkönyv 1779. évi kötetében az egyik hagyatéki peranyagban „hombár"-t említenek."' Az ingatlan épületek között (ház, istálló, góré) sorolják fel, és ebből arra következtethetünk, hogy a „hambár"' gabonatartó épület lehetett. Az is bizonyos, hogy szántalpon állt, hiszen Mohácson nem ismerünk más épületet, amit így neveztek. A hombár mint gabonatartó épület, nem lehetett elszigetelt jelenség a XIX. század elején sem. Erre egy kontraktus szövege utal: „... a Ház Ivánt illetvén, abbul 50 forintokat ki fizetvén, annak Szerfiáibul falát, egyik Górét és a jobb Hambárt Mikólának ki adni tartozik Ugyanebben az évben egy másik egy ezségben is olvashatunk „Hambár"-ról."

7 Mindezek az adatok azt igazolják, hogy' a sokacok Mohácson már a XVI

11. század második felétől használtak szántalpas honibárt. Meglétét a délszláv nagycsaládszervezet, a zaclruga indokolja. Az egy háznál élő, gyakran 30-40 tagot számláló nagycsalád megélhetését biztosító gabona mennyisége, még az akkori kenyérfogyasztási igények mellett is, tetemes lehetett. Azt is feltételezhetjük, hogy' már a beköltözés előtt is ismerték a kétféle szántalpas epületet. WAKARELSKI utal arra, hogy Bulgáriában és általában a Balkán töröktől elfoglalt részein a lakosság az épületek egy részét nem masszívra, hanem mozgathatóra építette, hogy a zaklatások és sanyargatások elől gyorsan tudjon menekülni.

9" Bulgáriában, a Duna melletti falvakban ma is használnak szántalpas gabonatartókat, eredetüket ezek a körülmények magyarázzák.

9

9 A szántalpas hombárok származására vonatkozó feltevésünket a nyelvi tények is alátámasztják. A különálló gabonatároló épületek (köztük a szántalpas hombárok) neve a Balkánon is és irt is ambat\ hambar. A széles területen ismert, oszmán-török eredetű terminus, amelynek különben a magyar nyelvben ettől az épülettől teljesen függetlenül számos jelentésváltozata alakult ki,""

1 önmagában jelzi, hogy közös eredetű épületről van szó. A bolgár szántalpas hombárok neve ugyancsak xaMÖap."" Csupán a szerbek használják a kos terminust, ami a fonott tárolóedények felé mutat."

1-' A hombár szóval sohasem jelöltek pásztorépületet, és ha meg is történt esetleg, hogy a mozgatható pásztorkunyhót gabonatárolóvá alakították át, a funkció megváltozása feltétlen új nevet is eredményezett. A szántalpas hombárokat ma azokon a területeken találjuk, ahol a legelőváltó pásztorkodás a legtovább fennmaradt. Ez a tény rámutat ugyan a szántalpas pásztorkuny94. FÖLKÉR i. m. 123.; VÁRADY i.m. I. 294. 95. PÁL. Mohácsi Közgy. Jkv. 1779. XII. 26. 96. Uo. 1806. Kovacsits Ivánnak Revcrsalis Levele. 97. I lo. 1806. Simanovits Stipan és lllia Egyező Levele. 98. WAKARELSKI i.m. (1958) 4-5. 99. Uo. 4. 100. KNIEZSA István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp. 1955. 1/1. 216-217. 101. WAKARELSKI i.m. (1958) 4. 102. KNIEZSA i.m. 257. 78