Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A magyarországi szántalpas hombár
Montenegróban, Hercegovinában, Szerbiában és Boszniában. Tudjuk, hogy használtak szántalpas kunyhót a dél-erdélyi román és magyar pásztorok," 8 továbbá ismert volt az Alacsony-Tátrában 6" és Szlovákia más részén is. 7" Nem célunk most, hogy a szántalpas pásztorépületeket elemezzük, különösen pedig, hogy elterjedésükről bárminemű következtetést vonjunk le. WAKARELSKI nyomatékosan figyelmeztet, nehogy- ilyen primitív szerkezetű épületek alapján „népek történelmi közösségéről vagy kultúrjelenségek migrációjáról" beszéljünk. 7' Rá kell mutatni azonban arra, hogy a szántalpas pásztorkunyhók mindenütt a pásztorkodás olyan speciális formáihoz kapcsolódnak, amelyre az időszakos vagy állandó mozgás jellemző. Ez az összefüggés természetes, hiszen az állandó szükségletként jelentkező friss legelő gyors és könnyű helyzetváltoztatást igényelt. A relatíve állandóan mozgó életmódnak a tartozékai a könnyen mozgatható pásztorépületek, köztük a szántalpas kunyhók is. Továbbá figyelembe kell venni azokat az - elemzésüknél igen fontos - tényeket, amelyek a szántalpas hombárok és a hasonló szerkezetű pásztorépületek összefüggésére mutatnak. Meg kell mondani mindjárt, hogy ebben a tekintetben csak spekulatív úton megalapozott következtetésekkel számolhatunk, hiszen a kézenfekvő szerkezeti és formai egyezések még semmit sem magyaráznak meg. Az eltérő funkció önmagában történő vizsgálata ugyancsak nem visz közelebb a megoldáshoz. Az összefüggés okait és mikéntjét az életmódban és az azt kialakító társadalmi és gazdaság feltételekben kell keresnünk. BEDNARIK mutatott rá arra, hogy a szlávoknál a részben letelepült és az állattartás mellett földművelést is folytató népcsoportoknál merült fel a gabonatárolás igénye és ekkor jelentek meg a különféle gabonatároló épületek. 7' A lakhelyeiket időszakosan váltó szláv népcsoportok - szerinte - állandó hajlékkal még nem rendelkeztek, a szántalpakon vagy kerekeken mozgatott egyszerű épület a hajlék és a tároló szerepét is betöltötte. 7 , A Balkánon, ahol a gazdálkodás kettős jellege a múlt század végéig megmaradt, és hosszú továbbélését különféle történelmi okok indokolták, 7 4 kétféle mozgatható épületet használtak: szántalpas pásztorkunyhót és hasonló szerkezetű gabonatárolót. Ez az oka annak, hogy a Balkán azon területein, ahol költözködő pásztorkodást folytatnak, szántalpas hombárt is találni, még a legutóbbi évtizedekben is, amikor pedig a földművelés régen helyhez kötött. 7 5 Hasonló gazdasági feltételek között éltek a Kárpátmedence déli részére költözött délszlávok is, akiknél a ma is meglevő hombár mellett, a szántalpas pásztorkunyhó is közismert volt a XIX. század derekáig. 7" 68. MOLDOVÁN G.: A magyarországi románok. Bp. 1913. 462.: MN2 II. 212.; GUNDA, Déli Kárpátok 40.; WAKARELSKI i. m. (1956) 73.. 75. 69. I lOLUB-PACEWICZOWA, ofia: Pastierstvo v Nizkyh Tátrád. Sbornik Muzeálnej Slovenskej Spolecnosti 1933-34. 27-28. 70. A Szlovákiában használt mozgatható pásztorépületeket Bcdnarik foglalta össze. Vö. BEDNARIK, Rudolf: Prispevokkproblematikeprvjth thpnumjchprostriedkova Byvania. Národopisny Sbornik XI (1952). 71. WAKARELSKI i.m. (1958) 2. 72. BEDNARIK i. m. 276. 73. l'o. 290. Itt jegyezzük meg, hogy WAKARELSKI a Szláv szántalpas lakás létét határozottan tagadja és a mozgatható pásztorépületek és a lakások közt sem lát semmilyen összefüggést. WAKARELSKI i.h. (1958) 33. 74. Részletesen elemzi ezeket WAKARELSKI i. munkájában. 75. WAKARELSKI i.m. (1958) 4. 76. BELLOSICS i.m. 300. 75
