Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A magyarországi szántalpas hombár
A deszkahombárok ott leírt formája elsősorban a bácskai sokac községekben 1 5 és Mohácson terjedt el. Azonos alapszerkezettel készítettek azonban más formájú tárolókat is. Magas tégla alapra épült például az egyik hombár Mohácson. A faragással díszített homlokzat alatt oszloppal alátámasztott tornácot alakítottak ki. Innen nyílik az ajtó a hombár belsejébe. A szántalpas hombároknál szokatlan nyílászáró megoldásnak az a magyarázata, hogy a zsilipéit deszkafalú, belül rekeszekre osztott, nagyméretű hombárnál a gabona betöltését és kimérését nem tudták a szokásos kis ajtón át megoldani. A magas ajtónyíláson át akár a zsákot cipelő felnőtt ember is kényelmesen bejuthat a hambár belsejébe. Ugyanígy oldották meg a gabona behordását az egyik nagyméretű, hercegszántói hombárnál is. A mintegy 3x4 m alaprajzú épület szántalpakra épült ugyan, de inkább nagy kamrához hasonlít. Belül ezt is rekeszekre osztották. Eltérő technikát alkalmaztak az egyik dunaszekcsői hombárnál. Ez aránylag újabb építésű, a rávésett évszám szerint 1911-ben készült. Fala nem zsilipeléssel épült, hanem a függőleges oszlopokkal kiképzett vázat belülről rászegclt deszkákkal bélelték ki. Ez a kétségtelenül kevesebb munkával járó megoldás - amelyet több hasonló épületnél másutt is megfigyelhettünk - feltehetően akkor terjedhetett el, amikor fűrészelt deszkát kezdtek használni. Az egyenes szélű fűrészelt deszkák egymáshoz simultak, zsilipelés és hornyolás nélkül is meggátolták a gabona kiszóródását. Néha a deszkákat kívülről szegelték a gerenda vázhoz, ilyenkor a deszkák közötti hézagokra keskeny léceket szegeitek. Az efajta falmegoldás kétségtelenül összefüggött az ácsmesterség relatív hanyatlásával és technikai egyszerűsödésével. 0 ÍM 12. kép. Fonott szántalpas hombár metszetrajza, Mohács (TÍMÁR Kálmán rajzai 15. BELLOSICS i.m. 298.
