Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A magyarországi szántalpas hombár

9. kép. Fonott és tapasztott szántatpas hombár, Mohács (FÜZES Endre felvétele) A kisebb méretű fonott hombárok készítése nem kívánt különösebb szakértelmet. Az épület alapját a vastag, tölgyfából faragott szántalpak (balvani) alkotják. Farönkre, tuskóra fektették őket párhuzamosan, hogy ne érintkezzenek közvetlenül a talajjal. Később, az elkorhadt rönköket két-három sornyi téglával pótolták. A szántalpakba elől és hátul ugyancsak tölgyfából bárdolt gerendákat ékeltek keresztbe és faszöggel is megerősítették. Az öregek emlékezete szerint a tölgyfa kivágásának megvolt a néphit szerinti kedvező ideje. Az újhold előtt néhány nappal vágott fát elkerülték a férgek, tovább tartott. A gerendákból rótt négyszögletes alapba mind a négy oldalon lyukakat fúrtak, majd ezekbe két ujjnyi vastag rudakat szorítottak. Felső végüket az alapnál szélesebb, tágabb gerenda keretbe fúrták, majd az így elkészült vázat keményfa vesszővel befonták (siba). A szélesebb felső keret miatt a legtöbb épületnél a fonott fal felfelé szélesedik, metszete pedig kissé ovális, vagy négyszögletes alakú. A felső keretet - a fal tehermentesítése céljából - gyakran négy erős rúddal (stupac) támasztották alá a sarkokon, amelyeket elől a szántalp elülső, gyakran felálló részébe ékeltek. A hombár fenekét hasított gömbfával vagy deszkával rakták ki, majd belül az egész építményt vastagon betapasztották sárral. A régi hombárokat* csak belül tapasztották, mert így jobban szellőzött, és az egerek sem raktak fészket a fonadékban. Később amikor a házat és a gazdasági épületeket 8. A gabonatartó épületnek nálunk nincs elterjedt és elfogadott köznyelvi terminusa. A régi magyar nyelvben élésháznak, életesházmk,gabonásnak, búzásmV. nevezték. Később a hambár, hombár szó terjedt el, de ennek a szónak tájanként eltérő jelentésváltozata van, nemcsak gabonatartó épületet, hanem ládát, rekesztéket is jelent. Vö. BATKY Zsigmond: Schier. Br.: Zur íJisungderSpekherfrage. N. E. XXIX. (1937) 461. 1. j. - E dolgozatban a hombár terminust természetesen mindig gabonatartó rpiilrl jelentéssel használjuk. 61