Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A magyarországi szántalpas hombár

Györffy István emlékének halála 25. évfordulóján A magyarországi szántalpas hombár A készletgazdálkodás, különösen a földművelést folytató népek kultúrájának vizsgálatához szorosan hozzátartozik a termés megőrzésének, raktározásának kérdése is. Különösen fontos a szemes gabona tárolására kialakult edények és építmények kutatása, mert elemzésük - azon túl, hogy a kultúra sok régi vonását őrizték meg - alkalmas arra is, hogy megvilágítsa a gazdálkodás jellegét, s bizonyos időben és helyen jelentkező műveltségi hatások, interetnikus kapcsolatok irányát, okát és mértékét felderítse, és ezzel társadalomtörténeti folyamatok megértésében közreműködjön. E dolgozatban kísérletet teszünk arra, hogy a gabonatároló épületek egyik szerkezetileg és tájilag jól elkülöníthető típusát néprajzilag elemezzük, s egyben felkutassuk azokat az okokat és összefüggéseket, amelyek elterjedését és a műveltségbe való beágyazódását előmozdították. Hazánk déli részén, Baranya és Bács-Kiskun megye sokac falvaiban a szemes gabonát szántalpakra épített, vesszőből font, vagy deszkából ácsolt épületben tárolták, amelyet hombárnak, hombárnak vagy cím barnák neveztek. A kisméretű, egyszerű építmény ma is gyakori ezen a vidéken, sőt tudunk arról, hogy a jugoszláviai sokac községekben is használják.

1 50-60 évvel ezelőtt - mint a későbbiekben látni fogjuk - más területeken is az udvar gazdasági épületei közé tartozott. A szántalpas hombár nem ismeretlen a néprajzi irodalomban. Először JANKÓ János hívta fel rá a figyelmet a Bács-Bodrog megyei sokacokkal foglalkozó, monográfiának tervezett dolgozatában: „Az udvaron álló kisebb gazdasági épületek közül legfontosabb a hombár. Elég magas szántalpra helyezett, náddal fedett kis bódé ez, olykor - s ez az ősi alak - gúzsból font falakkal, majd már deszkázattal a fonadék helyett. A hombárnak elől ren8. kép. Vesszőből font, nádtetős szántalpas desen kis eresze van s ez alatt a mellső fal hombár, Mohács (FÜZES Endre felvétele] díszített is szokott lenni."

2 1. Prof. LECHNER. Xdenka (Osijek) szíves levélbeni közlése. 2. JANKÓ János: Adatok a bács-bodroghmegyeisokaczok néprajzához. Ethn.VII. (1896) 151. 59