Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Köszöntések - megnyitók - Vargha László emlékkiállítás megnyitása, 1994

figyelme a falu építészeti hagyománya felé, e szemlélet eredményezte a ma már több mint száz tájház létét, valamint a falusi épületek számbavételét a műemléki topográfiában. A másik momentum, amit ehelyütt szeretnék kiragadni VARGHA László gazdag életművéből: a szabadtéri néprajzi múzeumok problematikája. E múzeumtípus fontosságára 1936-os skandináviai tanulmányútján figyelt fel, és ettől kezdve a magyarországi megvalósításra koncentráló figyelme egész további életét végigkísérte. Ez időtől kezdve következetesen gyűjtötte az adatokat az európai szabadtéri múzeumokról, többet közülük személyesen is meglátogatott. A hazai megvalósítást először 1937-ben sürgette e témájú írásában. A háború után egyik kezdeményezője és harcosa volt a központi szabadtéri néprajzi múzeum és a regionális múzeumok megvalósításának. Számos írásában, majd közéleti szereplésével igyekezett az 1950-es, 1960-as évek illetékes vezetőit meggyőzni az ügy fontosságáról. A skandináviai és más negatív tapasztalat alapján felismerte, hogy szabadtéri múzeumot csak tudományosan megalapozott koncepció és komplex építészeti, néprajzi és muzeológiai módszerek alapján lehet csak megvalósítani, és ezekért az elvekért és módszerekért írásban és szóban következetesen síkra szállt. Joggal tekinthetjük őt a magyarországi szabadtéri múzeumok, és különösen a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum egyik atyjának, és nekem személyes maradandó élményem, hogy ebben a törekvésben többször és több helyütt vele együtt dolgozhattunk. Kedves Közönség, Hölgyeim és Uraim, VARGHA László tíz évvel ezelőtt távozott el közülünk, és rendkívül gazdag örökséget hagyott ránk. E kiállítással érzékeltetni és tudatosítani szeretnénk, hogy e gazdag örökség egészét a Szabadtéri Néprajzi Múzeum - az örökség iránti tisztelettel és alázattal - örömmel vállalja. Mint köztudott, VARGHA László építészeti és néprajzi hagyatékát a Szabadtéri Néprajzi Múzeumra hagyta. Kötelességünknek érezzük, hogy ezt a hagyatékot megőrizzük, rendezzük, és a kutatás számra hozzáférhetővé tegyük. Ehelyütt is örömmel jelentem he, hogy a Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény néven külön kezelt hagyaték, közel húszezer fényképfelvétel, ötezer műszaki felmérés, 2500 adattári tétel, a tematikus kutatások kötetekbe összegyűjtött dokumentációi és a hagyaték dossziékba rendezett több ezer lapra rugó egyéb tételei - a munkálatokat irányító KECSKÉS Péter, valamint CSUKÁS Györgyi és munkatársaik többéves munkája eredményeként muzeológiai nyilvántartásba kerültek, rendezettek, és a jövő évtől a kutatók rendelkezésére állnak. Megkezdődött e hallatlan értékű gyűjtemény tudományos feldolgozása. A Borsa-völgyében, Kide községben végzett kutatás anyaga feldolgozva kiadásra vár. Kidolgoztuk a többi monografikus igényű feltárás közreadásának a terveit is. Az a törekvésünk, hogy VARGHA László életműve mielőbb közkinccsé váljon. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum VARGHA László elvi és módszertani kutatási eredményeit is a magáénak tekinti. Jórészt az ő írásban is rögzített iránymutatásai szerint végezzük az épületek kiválasztásának, dokumentálásának munkálatait, az épületek áttelepítésének elveit és módszereit az ő alapvetései szerint fogalmaztuk meg a magunk számára. 482