Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Köszöntések - megnyitók - A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapításának 50. évfordulója, 2001

Mindez talán indokolttá és érthetővé teszi, ha most ezzel a kis kiállítással tisztelgünk a 90 évvel ezelőtt született, és a 10 évvel ezelőtt elhunyt VARGHA László emléke előtt. A kiállítást KECSKÉS Péter és CSUKÁS Györgyi rendezte, BÚZÁS Miklós tervezte. Az anyagválogatásban BALOGH Lászlóné és KATONA Gyuláné vett részt. A fényképeket DEIM Péter és GÁSPÁR Mihály készítette. A kiállítást a Néprajzi Múzeum kiállítás rendező csoportja kivitelezte NAGYNÉ SEBESTYÉN Krisztina irányításával. Köszönet valamennyiüknek munkájukért. „Az építész és a néprajzkutató Vargha László (1904-1984)" című kiállításunkat tisztelettel megnyitom! A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapításának 50. évfordulója, 2001 Azt a megtisztelő feladatot kaptam, hogy mutassam be, nyissam meg jubileumi kiállításukat, mely a hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet alapítása 50. évfordulójára készült, és arra hivatott, hogy tekintse át, mutassa be a szövetkezet fél évszázados történetét. De lehet-e két emberöltő, két-három generáció törekvéseit és eredményeit egy ilyen kiállításon maradéktalanul ábrázolni? Lehet-e láttatni az 50 év mindennapjainak munkáját, küszködését, gondjait és örömteli sikereit? De tudjuk-e a látogató elé tárni a múltkeresést, a hagyományok következetes kutatását, feltárását, lehet-e érzékelhetővé tenni az Egyesület meghatározó egyéniségeinek a szellemi munkáját, az újra alkotás folyamatát, a hagyományok beépítését az újabb formákba és újabb funkciókba? Meg tudjuk-e mutatni az alkotók mindennapi küzdelmét az anyaggal, a motívumokkal, az arányokkal, a színekkel? Es láttatjuk-e a szövőszékben töltött heteket, hónapokat és éveket, a hímző asszonyok türelmes tűmunkáját, a figyelmes szemeket, melyek kísérik az engedelmes fonál útját a nyers anyagtól a lelket gyönyörködtető kész alkotásig? Úgy gondolom, hogy ezek nem költői kérdések. Két-három generációt képviselő több száz alkotó munkájáról van itt szó, melyet a szövetkezet fogott keretbe és formált harmonikus közösséggé. Az a szövetkezet, mely - jószerével egyedüli alkotó közösségként - töretlenül küzd ma is a népművészet, a népi iparművészet továbbéléséért, és amely ebben a küzdelemben győzelmek és vereségek között a maradandó művek sokaságát hozta létre. A kiállítás voltaképpen két részből áll. A két részt a szövetkezet története kapcsolja össze. Az első részben láthatjuk a megalakulás körülményeit és eseményeit, az alapító 483