Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Skanzenológia - A skanzenek alapításának motivációi

100. kép. Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, Szenna IBERECZKI Ibolya felvétele] feltárása és bemutatása (lásd Iseum) mellett, jelentűs múzeumi hálózat épült ki. A történeti és a művészeti múzeumokat, a galériákat jól egészítették ki a Vasi Múzeumfalu, illetve a helyben megőrzött népi műemlékek (Cák, Pityerszer) csoportjai. Meg kell jegyezni, hogy a peremhelyzet az említett megyékben bizonyos előnyökkel is járt. Nevezetesen, ezeken a területeken maradtak meg leginkább a népi építészeti emlékek. Viszonylag nagy számuk, archaikus formáik és szerkezeteik, korábbi életformát tükröző bútoraik és eszközeik alapvető motivációt jelentettek a regionális skanzenek megvalósításához. Említettem már, hogy szinte mindegyik skanzent néprajzkutatók és építészek kezdeményezték. Ugyanők fogalmazták mege múzeumok tartalmi koncepcióját és készítették el a forgatókönyveket. Méltatlan lenne, ha most nevüket elhallgatnám. Zalában BARABÁS Jenő, SZENTMIHÁLYI Imre és TÓTH János, Nyíregyháza-Sóstón ERDÉLYI Zoltán, ERDÉSZ Sándor és MENDELE Ferenc, Szennán KNÉZY Judit és L. SZABÓ Tünde, Opusztaszeren JUHÁSZ Antal készítette a dokumentumokat, melyeket persze a különböző skanzen bizottságok többször megvitattak. Szomorú tény, hog)' közülük már csak KNEZY Judit és JUHÁSZ Antal van közöttünk. Az ő szándékuk, akaratuk és elszántságuk - tudásuk mellett - alapvető motiváció volt a skanzenek megvalósításához, melyhez egészséges becsvágy is járult. Mindez azonban nem volt elég az eredményes építő munkához. Kellettek hozzá olyan vezetők, akik nemcsak egy-egy elvégzendő hivatali feladatot láttak a skanzenek megvalósításában, hanem őszintén hittek küldetésükben. Közülük többen elszántan, és akadályokat nem ismerve segítették a múzeumok építését, kicsit saját maguknak is 310