Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Víznyerés - kutak Próbakommentár a Magyar Néprajzi Atlasz térképlapjaihoz

VIAIJYMK IMtKttMJZLI AILAPÍ FOZESENDRE n 1 : 2 '* 5 fi 8 9 !C '2 : Vi 'is -s V !8 19 23 21 a ti 2< ?5 "m V 3 30 31 32 33 3

4 » 36 37 3

S » « «' Kórformák és víznyerési módok a 20. század elsó harmadában t .o ' t 1°° " t • .»•,» i

1 v • » • • * < í . f ° . t fit.* t • »• • « « * • ° ° * t t t • f I 'V t » í •o»' O , , » 1 / . t . , • » ' < ° •„ ° ! ° t ' • * - ' , ° op • ° ' o o 1 * . ' 1 ' ' < 1* - , ' o • 1 I . ' 1 1 , | t t II 1 I o • . 0;

0 o , • < # ,«. « v, - • * *,• . „ ° • a ° , ' I ' I 0 o O ° • ' t. t ' * Vv oo *

o

0, o 1: .4 op , f . , , * # . é °

ö O I, ' • , , • , * , f », • o o o° o p I, ' St " , I ' , I I , ° o o o o, ' I I ' , I ' I * » , , V o o # 0 ' ° o Ol . > ° o o o o ° o p o O o 1 ) ° O ° o ° 1 p 1 I I 1 • v v * ' b v | "" 1 t I I o I o I , , ^T ' t ° I I ° I I I -Li-* • • ' I III 52. kép. Kútformák és víznyerési módok a 20. század első harmadában a magyar nyelvterületen A szerkezettel vagy eszközzel történő víznyerési módok közül a gémeskút és a hengeres kút a legjelentősebb. A horgos kút és a csigás kút használata viszonylag szűk területen volt rögzíthető. a.) Gémeskút. A kétkarú emelő elvén alapuló vízhúzó szerkezet részei: a földbe mélyített tartó oszlop, gyakran élő fatörzs, az ágas, melynek felső végét villa alakban elágazó természetes fa képezi, vagy az oszlop felső végébe felül nyitott vagy zárt hosszúkás vésetet készítettek. Ide illeszkedik a vas tengelyen mozgó emelő, a gém, melynek a kútakna feletti végére lánccal hosszú rudat (ostor) erősítettek. A rúd végére rögzített vaskampóba (csat/ó, kampó, hankalék) akasztották a fa vagy fém vödröt. A gém másik végére az emelő kiegyensúlyozása érdekében fatuskó, kő vagy vasdarabokból összeállított nehezéket (ko/one) kötöttek. A gémet, és ezzel együtt az egész kutat úgy egyensúlyozták ki, hogy a vízzel telt vödröt aránylag kis erőfeszítéssel is fel lehetett húzni. Az ágas földbe mélyített végét gyakran rőzsekötegekkel, földhányással, vagy kitámasztó karókkal erősítették meg. A felhúzó szerkezetnek szoros tartozéka a kútaknát körülvevő föld feletti építmény, a káva, melyet régebben gerendákból vagy deszkáktól ácsoltak össze, újabban erre a célra nagy átmérőjű betongyűrűt használnak. A kútkávához szinte minden esetben fa-, kő- vagy betonitató vályú csatlakozott. A gémeskút szerkezetét leginkább természetes fatörzs vagy faág felhasználásával készítették, a fűrészelt vagy más módon megmunkált fa alkalmazása ritka. A felhasznált fa fajtájára vonatkozóan atlaszadataink nincsenek. 227