Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A magyar népi építészet kutatásának forrásai és a kutatás története

válva, hiányoznak a szakmai mutatók és más levéltári feldolgozások. A kutatók rendkívül időigényes egyéni búvárkodásra vannak utalva. A lappangó adatok előbukkanása gyakran véletlenszerű. Az építészeti, építészettörténeti adatok és források zömét elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetem Építészettörténeti Tanszékének adattárában őrzik, ahol évtizedeken keresztül módszeres anyaggyűjtés folyt egyetemi hallgatók bevonásával. A felmérésekből, helyszínrajzokból, építészeti dokumentációkból, műleírásokból, ezek fénymásolataiból és a fényképekből álló anyaggyűjtemény kielégítően feldolgozott és archivált. Jelentős ilyen jellegű gyűjtemény található még az Országos Műemléki Felügyelőségnél, a budapesti Városépítő Tervező Irodánál, továbbá több vidéki tervező intézetnél. Ez utóbbiaknál az anyag rendszerezése és használhatósága több kívánnivalót hagy maga után. Hatalmas forrásanyag az Országos Műemléki Felügyelőségnél (ma Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) őrzött anyag, amely az ország minden településére kiterjedő, módszeres népi műemléki kutatómunka eredménye. Az egyes települések anyagát őrző irattartókban településvázlat, a kiválasztott épületek felmérési rajzai, vázlatai, műleírásai és pozitív fotói találhatók. Az intézménynek ezen kívül fotónegatív gyűjteménye és tervtára van, ahol a helyreállított műemlékek tervdokumentációját és kiviteli terveit őrzik. A gyűjtemények archiválása megfelelő. A néprajzi jellegű intézmények közül kiemelkedő fontosságú a több mint 100 éves múltra visszatekintő budapesti Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattára, amelyben csoportosítva és mutatózva találhatók meg - egyéb témák mellett - a népi építészeti helyszíni vizsgálatok írásos feljegyzései, rajzai, fényképei és felmérései. Itt őrzik a századforduló előtt és után végzett kutatások leírásait, fényképeit és egyéb dokumentumait is. A sok ezer tételre tehető népi építészeti gyűjtemény a legnagyobb néprajzi igényű gyűjtemény Magyarországon. Egyre gyarapodó, jól rendszerezett, feldolgozott és archivált gyűjteménye van a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak (különösen nagy értékűek az egyes tájak építészeti variánsait felsorakoztató felmérések és fotók), valamint a megyei múzeumi központok irányítása alatt működő regionális szabadtéri múzeumoknak (Zalaegerszeg, Szombathely, Szenna, Nyíregyháza). Több helyütt jelentős mennyiségű és értékű népi építészeti anyagot őriznek a vidéki múzeumok is, különösen ott, ahol népi építészeti kutató dolgozott, vagy dolgozik (Veszprém, Kaposvár, Pécs, Szeged, Debrecen, Eger, Balassagyarmat stb.). Egyelőre nem túl nagy, de értékes gyűjteménnyel rendelkezik a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportja (ma Néprajzi Kutatóintézete) adattára, amely elsősorban felméréseket, rajzokat és fényképeket archivál. Azon kívül itt őrzik a Magyar Néprajzi Ariasz számos építészeti és lakáskultúra témát tartalmazó kitöltött kérdőíveit, fényképekkel, rajzokkal, kielégítően archiválva. A térképlapok kiadása folyamatban van. Az egyetemi tanszékek közül kisebb gyűjteménnyel rendelkezik a budapesti ELTE Tárgyi Néprajzi Tanszéke. Igen jelentős a debreceni KLTE (ma Debreceni Egyetem) Néprajzi Intézetének példásan feldolgozott archívuma, ahol népi építészeti kutatások feljegyzéseit, rajzait és fényképeit őrzik. Az egyetemi tanszékeken őriznek számos építészeti témával foglalkozó szakdolgozatot és egyetemi doktori disszertációt. 206