Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Foreword

Régi térképek tanulságai A szállások keletkezéséről és múltjáról nagyon keveset tudunk, az alábbi térképes adatok alapján csak feltevéseink lehetnek. Az erről a területről származó legkorábbi térkép: a II. József-féle Első Katonai Felvétel csak sejteni engedi a szállások meglétét. A hegyaljai szállások szempontjából ez a bizonytalanság egyrészt abból adódott, hogy a felvevő mérnök a szállásokon levő épületeket a faluhoz tartozónak vélhette, és úgy rajzolta, hogy csak a mai településrajz összevetésével lehet megállapítani, hogy az az épület a falu szélén ház volt-e, vagy pedig a kertben levő istállóspajtát jelentette. Ezenkívül, mivel a szálláskertek mindenütt a szőlők közelébe estek, a térképen feltüntetett épületeket könnyű összetéveszteni a szőlőkben levő pincékkel. így a szállások megléte csak nagyon alapos v izsgálat után deríthető ki a térképen. Cserkút

on a falutól EK-re tüntet fel hét épületet a térkép. Ezek a kataszteri térképen feltüntetett szállások helyén álltak nagyjából, kívül estek a szőlőterületen, ezért biztosra vehető, hogy a szálláskertekben levő épületek voltak. A falu keleti részén viszont, a „Pécsi út" két oldalán nem találunk épületet a térképen. Kővágószöllősön jóval nehezebb megállapítani a szállások meglétét az Első Katonai Felvételen, itt ugyanis jóval közelebb vannak a faluhoz, mint Cserkúton. A falu keleti felén, a „Szállásoknál" nevű határrészen feltüntet a térkép 1-6 épületet, melyek szemmel láthatólag már nem tartoznak a faluhoz, de a szőlőterületen is kívül esnek. Ezek valószínűleg istállóspajták voltak. A töttösi út felett - ahol később több szálláskert létesült - a térkép csak egy épületet tüntet fel. Van a falu alatt is néhány épület, melyben a későbbi szállások elődjét lehet gyanítani, ezek is kívül estek a szőlőkön. Töttösön teljes bizonytalanságban vagyunk a szálláskerteket illetően. Nagytöttösön a falu felett rajzolt a mérnök néhány épületet, melyekben istállót és pajtát lehet sejteni, de éppúgy tartozhattak a faluhoz is, mint lakóépületek. Ugyanez a helyzet Kistöttösön is. Az Első Katonai Felvétel szerint tehát a XV1I1. század második felében már megvoltak a szállások, legalább is következtetni lehet rájuk. Helyük azonban pontosan nem állapítható meg. Számuk nem nagy, ami arra mutat, hogy nem volt általános jellegű településforma. Az Első Katonai Felvétel nem mutatja pontosan a hegyháti szálláskerteket sem, bár ezek nem voltak olyan közel a faluhoz, mint a hegyaljaiak. Mindegyik falunál alig kivehetően lehet látni a kertek helyét, egyik-másik kertben épületet is lehet látni. A XVIII. század végéről és a XIX. század elejéről származó helyi vonatkozású térképek már pontosan feltüntetik a falun kívüli kerteket és a rajtuk álló istállókat. Pölöskévő\ 1797-ből" BtuJafáról 1781-bői,

7 Magyarszékrő\ és \lánfáxó\ 1797-ből

8 maradt ránk térkép. Mindegyiken a szállástömbök nevei is fel vannak tüntetve. A XIX. század elejéről származó térképek már teljes határozottsággal jelölik a szálláskerteket és a rajtuk levő épületeket I legyalján is, számuk azonban lényegesen 6. PKL. Mappa Possessionis Pölöske. 1797. 7. PKL. Plan Makulurvon dem Dorff Budafa. 1781. 8. PKL. Mappa Possessionis Magyar Szék. 1797. 19