Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
Település - népi építészet - A magyar népi építészet kutatásának forrásai és a kutatás története
ráscsoportot alkotnak a 18. század végétől egyre szaporodó községtérképek, kataszteri és telekkönyvi térképek, valamint a különböző levéltárakban lappangó, jórészt feltáratlan egykori építési tervek és vázlatok. A 18. században egyre gyarapodó forráscsoportok közül kiemelésre érdemes a földrajzi és statisztikai szakirodalom, elsősorban BEL Mátyás: "Tractatus de re rusica I lungarorum'"' című munkája, valamint a "Notitia Hungáriáé Novae"' 0 című sorozata, melyek egy része csak kéziratban tanulmányozható, de - miután a figyelme a Kárpátmedence egészére kiterjedt - nemcsak a magyar népi építészet vizsgálatára használható fel. A 19. század elejétől egyre több helytörténeti, helyismereti írás jelenik meg tudományos folyóiratokban, melyek egyes tájak paraszti építészete első néprajzi igényű leírásainak tekinthetők. Számos kitűnő adat található a 19. századi földrajzi, topográfiai lexikonokban, orvos-földrajzi, államtudományi összefoglalásokban, valamint az épületállomány egészére vonatkozóan a század utolsó harmadától rendszeresen megjelenő statisztikai kiadványokban. A népi építészet tanulmányozásához is újabb, még kihasználatlan forrásanyag lehetőségét ígérik a Néprajzi Múzeumnak a különböző levéltárakban őrzött paraszti inventáriumok, hagyatékjegyzékek feltárására és kiadására indított munkálatai, valamint a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum kutatásai, melyek a kiállításába telepített épületcsoportok történeti múltját megvilágító levéltári adatok összegyűjtésére irányulnak. c/ Az ikonográfiái források felhasználása a magyar népi építészeti kutatásokban esetleges és ritka." Ennek az az oka, hogy az ilyen típusú források jórészt feltáratlanok, másrészt kevés az olyan ábrázolás, amely a népi építészet vizsgálatánál közvetlenül felhasználható lenne. d/ A népi építészet kutatása szempontjából is alapvető forrásul szolgálnak a nyelvtudomány kutatásai. Egyfelől a korai, 16-17. századi szótárak, szótár-töredékek, szógyűjtemények, kódexek feldolgozása, közreadása, majd vonatkozó adataik tanulmányozása számos tárgytörténeti, építészettörténeti tanulsággal szolgált. Másfelől a szókészlet egyes csoportjainak elemzése a nyelvészek részéről, az építészet egyes elemeinek eredetét, a magyar etnikumnál való alkalmazásuk idejét világították meg. l : Sikerült elkülöníteni a szakterminológia finnugor eredetű, bolgár-török és különféle szláv eredetű csoportjait, a német és olasz jövevényszavakat, jóllehet ezek az eredmények önmagukban nem magyarázzák meg a magyar népi építészet alakulásmenetét, más 9. Mathias BEL: Tractatus de re rustica Hungarorum. Kézirat a Magyar lüdománvos Akadémia Kézirattárában. 10. A többkötetes műből részletek jelentek meg magyar fordításban. Pl. BEL Mátyás: Heves megye ismertetése. Fordította és magyarázatokkal ellátta SOOS Imre. Eger, 1968. 11. Például FILEP Antal: Baromudvaros telekelrendezés a Délkelet-Alföldön a XVIII-XIX. században, flthnographia, 1972. 484-506.; VARGFLA László: Wirtschafts- und architekturgeschichtlichc Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei, 1971-1972. 12. KOROMPAY Bertalan: A magyar ház hátteréből. Nyelvtudományi Közlemények, 1954.; NYÍRI Antal: A 'tectum. Dach' fogalma, neveinek eredete és története nyelvünkben. Magyar Nyelv, 1969. 197
