Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - A magyar népi építészet kutatásának forrásai és a kutatás története

adatokkal együtt mégis hozzásegítik a kutatást a pontosabb történeti kép megrajzolá­sához. Fontos források a Magyar Nyelv Történeti- Etimológiai Szótárának vaskos kö­tetei," a napjainkban folyamatosan megjelenő Uj Magyar Tájszótár' 4 adattömege, va­lamint az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár ez ideig megjelent kötetei." II. A magyar népi építészet kutatásának a kezdetei a 18. századig nyúlnak vissza. Volta­képpen BEL Mátyást tekinthetjük az első kutatónak, aki már említett munkáiban leírja a különböző tájakon és népcsoportoknál használt lakóházakat."' A rövid, de pontos leírá­sok figyelme kiterjedt a falazat és a tetőzet építési módjára, a ház beosztására, a tüzelőberendezésre és a füstelvezetés módjára. Közléseiből kiderül, hogy a lakóházakat a helyszínen tanulmányozta, adatai a lakóház történeti kutatásában ma is jól használhatóak. A magyar népi építészet néprajzi igényű vizsgálata a 19. század elejével veszi kezdetét. Mint említettük, ebben az időben látnak napvilágot az első olyan helyismereti írások, me­lyek egy-egy táj, egy-egy népcsoport lakóházát és gazdasági épületeit, a lakásbelsőt, a bú­torzatot és ezek használatát kellő részletességgel ismertetik. NEMES-NÉPI ZAKAL György az őrségi (1818), 1 7 SZEDER Fábián a felső-magyarországi palóc (1819)," KOSSITS József a délnyugat-magyarországi szlovén (1828), 1 9 BLANDER Ferenc a Dunántúlon levő göcseji (1838)-'" házat írta le szinte néprajzi igényességgel. Ebből a korszakból kiemelésre érdeme­sek CSAPLOATCS János írásai, melyek a magyar falusi életmódon kívül a különféle nem­zetiségek építészeti- és lakáskultúrájáról számos kitűnő megfigyelést rögzítettek." Mégis, a magyarországi falusi építészet vizsgálata szélesebb alapokon a magyar nép­rajztudomány kezdetével egy időben, a Magyar Néprajzi Társaság megalakulása után, a 19. század utolsó két évtizedében indult meg. 7 A kor szellemi áramlatainak, tudományos célkitűzéseinek megfelelően, a német és osztrák kutatás példáján hama­rosan a magyar ház eredetének kérdése került előtérbe. Az eredet körül zajló heves vi­tában HLSZKA József, IIERMAN Ottó és JANKÓ János tollából különböző elméle­tek kerültek papírra,'" melyek tudománytörténeti jelentőségük mellett azért is figye­13. A Magyar Nyelv Történeti-Etimológiai Szótára. I-III. Főszerkesztő: BENKŐ Lóránd. Bp. 1967-1976. 14. Új Magyar Tájszótár. Főszerkesztő: B. LŐRINCZY Éva. I. kötet: Bp. 1979. 15. SZABÓ T. Attila: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. 1. kötet. Bukarest, 1975. II. kötet: Bukarest, 1978. 16. Megfigyelései több helyütt rögzítik a Kárpát-medencében élt német, szlovák, román, szerb-horvát népcsoportok lakóházait és azok berendezését is. 17. NEMES-NÉPI ZAKÁL György: Eörséghnek Leirása. 1818. Közli: MÉSZÖLY Gedeon: Az Őrség száz évvel ezelőtt. Ethnographia, 1917. 103-104. 18. SZEDER Fábián: A palócok. Tudományos Gyűjtemény, 1819. VI. 41-42. 19. KOSSITS József: A Magyar Országi Vendus Totókról. Tudományos Gyűjtemény, 1828. V 12-16. 20. BLANDER Ferenc: Göcsejnek esmérete. Tudományos Gyűjtemény. 1838. VI. 23-25.; Ujabb közreadása: PLANDER Ferenc: Göcsejről. Zalaegerszeg, 1970. 21. CSAPLOVICS, Johann: Slavonien und zum Theil Croatien. Pesth, 1819.; CSAPLOVICS, Johann: To­pographisch-Statistisches Archiv des Königreichs Ungern. Wien, 1821. 22. Erről és a II. világháborúig terjedő korszakról részletes tudománytörténeti tájékoztatást nyújt, teljes bibliográfiai jegyzékkel: VAJK-M Aurél: A magyar népi építkezés és lakáskutatás. Bp. 1948. 23. Részletes elemzésüket lásd: VAJKAI Aurél: A magyar népi építkezés és lakás kutatása. Bp. 1948. 14-15. 198

Next

/
Thumbnails
Contents