Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Foreword

közt volt elszórva. Alakjuk általában szabálytalan volt. Ezeknek a szállásoknak még a helyük sem maradt meg elpusztulásuk után, Részben felszántották őket, részben szőlők lettek, egy kis részük pedig megmaradt kaszálónak. Az öregek emlékezete szerint volt néhány szálláskert a falu nyugati felén is, a templom utcájának a végén, annak két oldalán. Négy-öt szállás volt itt, ahogy emlékeznek rá. Elpusztulásuk után néhány német család vette meg helyüket, melyet csakhamar beépítettek. A szöllősi szálláskertek zöme a falu nyugati felén a Kővágótöttös felé vezető út felett és alatt volt, hosszan elnyúlva a legelőtől fel az erdőig. A töttösi út alatti részt „Szállásoknál" névvel jelölik, a kataszteri térképen is így van feltüntetve.' Az úrbéri tabellákban is ezzel a névvel szerepelt, és a jobbágyi rét illetőségbe tartozott.- Az öregek úgy emlékeznek, hogy ezen a részen valamikor szálláskertek sorakoztak egymás mellett, hogy itt akkoriban csak szálláskertek voltak, melyek élősövénnyel kerítve egymás alatt húzódtak sorban. Nem is állt itt mindegyik kertben istállóspajta, némelyiket csak kaszálónak, alkalmi legelőnek használták. Később a szálláskertek pusztulása idején sok szőlőt telepítettek ide, és a korábbi összefüggő kertövezet nagyon hézagos lett. A kataszteri felvétel 1865-ből már ezt az állapotot mutatja. Később, mikor a század végén a szőlők a filoxérától kipusztultak, ezek a parcellák ismét kaszálók és rétek lettek és ma is azok. Ugyanez volt a helyzet a töttösi út feletti részen is. Az itteni kertek is összefüggő övezetet alkottak valamikor, később sok szőlőt telepítettek ide. Ma legnagyobb részük megint kaszáló, de néhány darab szőlő is van közte. Ennek a területnek egy részt a falu belterületéhez tartozott, tehát belteleknek számított. Másik része a „Parrag" dűlőbe tartozott és rét volt már az úrbéri tabellákban is.' Itt is rendben sorakoztak a szállások egymás felett és mellett, általában négyszögletes formában. A töttösi útból egy kocsiút ágazott ki, az vezetett el mellettük. Erről az útról nyílottak a szálláskertek kapui jobbra és balra. A kertek ma is megvannak, épület azonban már nincs rajtuk. Esetleg egy présházat építettek ide az utóbbi időben. Volt néhány szálláskert a „Parrag" nyugati oldalán is. Ezt a részt ugyanis egy szakadékszerű völgy választja ketté. A völgy keleti oldalán voltak a fent leírt szállások, a másik oldalán Töttös felé is volt néhány kert, ezek azonban korán elpusztulhattak, mert a kataszteri térkép itt csak egy istállóspajtát és több épületnélküli kertet tüntet fel. Az öregek emlékeznek, hogy ezeken is istállók álltak valamikor. Néhány szálláskert volt a falu alatt is egy csomóban. Ezek két patak által öntözött vizenyős réten feküdtek, de még a falu belterületéhez tartoztak, tehát beltelkek voltak. Általában jó nagy kertek voltak, helyük ma is megvan, rétnek használják. Néha szalmakazlat is raknak itt fel. 1. A kataszteri felvétel térképeit a Községi Tanácsoknál tekintettem meg, illetve másoltam le. - Az Első Katonai Felvétel (Josefinische Aufnahme), valamint a Második Katonai Felvétel (1858-59) térképlapjait a 1 ladtörténeti Intézet Térképtárában vizsgáltam meg. - A többi idézett térkép a Pécsi Káptalani Levéltárban (PKL) van. 2. Pécsi Állami Levéltár (PL). I hbéri tabellák. 3. Ugyanott. 15