Füzes Endre: A szántalpas hombártól a tájházig (Skanzen könyvek. Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

Település - népi építészet - Foreword

szalagtelkek, hosszan kinyúló konyhakerttel és szérűskerttel (mert hiszen akkor oda építették volna az istállót és a pajtát), így a szállások még közelebb kerültek a faluhoz. Hegyháton némelyik faluban a szállások távolabb estek. Ennek az volt az oka, hogy a takarmánytermő rétek, valamint a legelők a határ sajátos elrendeződése miatt távolabb estek a falutól. Fölöskén például a szálláskertek egy része messze nyúlott a falutól. Azonban itt is érvényesültek a könnyen elérhetőség szempontjai, mert a legtávolabbi szállás is legfeljebb 1-2 km-re volt a falutól. A hegyaljai faluk közül Cserkút on a szállások legnagyobb része a falu keleti felén volt. Egy részük a faluból kivezető „Pécsi út" két oldalán terült el. Ez a rész a falu belterületén volt, ezért az itteni szálláskertek belteleknek számítottak. Az út déli oldalán helyezkedtek el a nagyobb szállások, melyek a 6-800 négyszögöl nagyságot is elérték. Az út másik oldalán pedig a kisebb szálláskertek feküdtek, melyeknek nagyjából négyszögletes alakjuk volt, míg a nagy kertek általában szabálytalan alakot mutattak. Az út két oldalán lévő szálláskertek helye máig megmaradt. Ma is élősövénnyel kerített kaszálók ezek, melyekre időnkint szalmakazlat is szoktak rakni. Némelyik kertben a hajdani istállópajta helye is meglátszik. Az út északi oldalán levő kertek ma sakktáblaszerűen helyezkednek el egy északra vezető, magas bokrokkal benőtt kocsiút két oldalán. A cserkúti szállások másik része a falu ÉK-i részén, a falu belterületén kívül helyezkedett el. Ezek tehát nem voltak beltelkek. Itt mintegy 8-10 szállás volt a múlt században, melyeknek egy része egy csomóban helyezkedett el, másik részük a szőlők 1. kép. A szénáskertek maradványai Cserkúton 1956-ban (FÜZES Endre felvételei 14