Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

II Felföldi mezőváros - II-12 Köztér

11-12 Köztér I ..Vinum regum Rex vinorum — A borok királya, a királyok bora." A krónikák szerint XIV Lajostól származik a mondás, amely a tokaji bor európai elismertségét jelzi. A múzeumi tájegység központi tere is a bor A Szerémség* 16. századi pusztulása óta a legfontosabb magyar borvidéknek számító TokajHegyalja borai közül a legismertebb az aszú, a különleges minőségű magyar desszertbor Készítéséhez aszúsodott szőlőszemeket használnak. Jellegzetes ízét a botrytis cinerea nevű gomba adja, ami a szőlőszemeket aszúsítja. Késői szüreten (október-december) szedik, válogatják az aszúsodott szemeket. A saját súlya által kicsepegő nedű a tokaji esszencia, igen magas cukorfokkal*. Az aszúbor készítéséhez mustot, új- vagy esetleg óbort használhatnak, ezekkel áztatják az aszúszemeket. A hagyomány szerint ahány puttony (kb. 42-46 kg) aszúszem kerül az újbor egy hordónyi mennyiségéhez, annyi puttonyos — 3-tól 6 puttonyosig — az aszú. A régi előírás szerint annyi további évig kell hordóban érlelni a bort, dicséretéről szól. A teret ölelő, rózsaszínű gyöngyössolymosi kőből készült támfalból nyíló két pince egyike a tér alatt teljes hosszában kiépült borospinceként látogatható. Az enyhe ívben hajló pince egy tállyai borospince másolataként készült el. Az oldalág és a pince főágának megfelelő szellőzését is a téren látható, létektyuknak nevezett, a szellőzőnyílásokat védő faragott kövek biztosítják. A borkóstolásra berendezett pincében a vidékre jellemző gönci hordók sorakoznak, a pince falára Tokajból áttelepített penészgomba is került a hitelesség érdekében.