Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

II Felföldi mezőváros - II-11 Mádi kapásház

lakta haláláig, ugyanis egyikük sem házasodott meg. Ez az állapot eredményezte, hogy a ház teljes bútorzata szinte érintetlen formában maradt meg a 20. század végéig, mikor is a mú­zeum az egészet megvásárolta. Ennek következtében ebben a házban látható az egyetlen egészben maradt eredeti beren­dezés, amely hűen tükrözi a mádi lakáskultúra hagyományos elemeit, elrendezési megoldásait. • A kapa A szőlők talajművelésének alap­vető eszköze az utóbbi félezer évben biztosan a kapa volt. A 19. század folyamán vidékenként igen változatos formájú és kidol­gozású kapákat használtak. A ka­pás zsellérek* a szőlőművelésben gyakorolt, szakszerű munkájuk­ból éltek. A kapaformák közül a Felföldön a legelterjedtebbek a hegyes gyöngyösi, egri és mis­kolci, illetve a háromszögletű hegyaljai kapák. A kétágúnak ne­vezett villakapák a különösen nehezen művelhető hegyvidéki területek jellegzetes talajművelő eszközei voltak. A szőlők fedése* a téli hideg elleni védelmet szol­gálta. A fedés tavaszi munkapár­ja a nyitás*. Ezt követi a három nyári kapálás, amely szintén külön szakértelmet kíván.

Next

/
Thumbnails
Contents