Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

I Észak-magyarországi falu - I-16 Kisgömöri kápolna

kön, virágcsokrokon kívül. A kápolnának külön gondozója van. A múzeumi kis építményt 1883-ban emelték, és Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték fel, benne Szűz Mária öltöztethető szobra áll. A kisgömöri, másolatban elkészült kápolna érdekessége, hogy hamarabb épült, mint a helyi templom, így néhány évig a lakosság vallásgyakorlatának legfontosabb helyszíne volt. További fontos jellemzője, hogy a mai határokon túli, történeti Gömör megye területéről származik. A téglafalú, cseréppel fedett kis építmény ablakának két oldalát vakolatdíszes oszlopok díszítik, az oszlopfejek helyén a koronás magyar címerrel. Öltöztetős Mária Kisgömöri kápolna A római katolikus kiskápolnák olyan építmények, amelyek átmenetet képeznek a képoszlopok és az emberek befogadására alkalmas kápolnák között. Megtalálhatók a településen belül is, gyakran azonban a határba vezető utak mentén állnak, csakúgy, mint az Északmagyarországi faluban, ahol a csűröskertbe vezető dűlőút mentén látható. Bennük egy-egy szent szobra vagy képe található a gyertyákon, terítőA fából faragott öltöztetős Mária-szobrok a nép körében nem csupán tárgynak számítanak, hanem maga Mária van jelen általa, s így a földi és a mennyei világ érintkezésének csatornája. A szobrot nagy ünnepek alkalmával a közösség által adományozott ruhákba öltöztették, díszítették, a körmeneteken körbehordozták. Nagyböjt idején fekete, húsvétkor fehér pünkösdkor piros, a nyári-őszi Mária ünnepek idején pedig kék vagy rózsaszín ruhába öltöztették Máriát. A „káponka" gondozása, a szobor öltöztetése és a ruházatok őrzése és tisztítása a közösség asszonyai körében nagy megtiszteltetésnek számított.