Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

I Észak-magyarországi falu - I-11 Erdőhorváti lakóház

Erdőhorváthi lakóház _ a mestergerenda felirata szerint - „Nms Tóth Péter nelével Sárosi Máriával, 1870" - nemesi származásúak voltak, életmódjuk nem különbözött a falubeli parasztokétól. Ha belépünk az épületbe, 1929 végének egyik hétköznapja tárul a szemünk elé. Ebben az évben vette el dédunokájuk, Csomó István Sajgó Piroskát. A fiatalok a szülőkkel együtt laktak, a szobában telt az életük, itt aludtak és itt főztek. A család nőtagjai ebben a helyiségben sütötték a szoba sarkában álló ún. kabolás kemencében az eladásra szánt híres erdőhorváti kerek perecet. Már előkészítették a teknőt és a lisztet a tészta meggyúrásához, a táblát a csíkoláshoz (a tésztarudak sodrásához], a masinán* a fazekat a kerekre formázott perecek megfőzéséhez, valamint a hosszúkás sütőlapátot a perecek kisütéséhez. A kész perecek a rostában hűltek ki, majd az asztalon tízesével madzagra fűzték őket. A vászonzsákba pakolt füzéreket Miskolctól Sátoraljaújhelyig árulták vásárokon, piacokon és üzletekben is. így tudták biztosítani a megélhetésüket, a hegyes vidéken ugyanis nagyon kevés gabona termett meg. Az erdőhorváti ..kerekgyártó" asszonyok azonban nem mindig otthon készítették el a perecet: a környék