Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

I Észak-magyarországi falu - I-11 Erdőhorváti lakóház

1-6,7 Észak-magyarországi falu Ruszinok Erdőhorváti szomszéd településén, Komlóskán él a mai ruszin vagy kárpátukrán kisebbség egyik jelentős, hagyományőrző közössége. A ruszinok a török hódoltság után, a 17-18. században tűntek fel Borsod, Abaúj, Dél-Zemplén, Szabolcs és Szatmár területén. Kisebb szórványokban, magyarok és szlovákok közé ékelődve telepedtek le, így falvaiba is elhívták őket, hogy lisztért és zsírért zsákszámra süssenek perecet a gazdának, sokszor több napot is eltöltve egy-egy háznál. A tartósan elálló perec nemcsak a mezőgazdasági munkák alatt fogyott nagy számban, hetente egyszer ezt ették a sárospataki kollégium diákjai is vacsorára. Ha meg akarja lesni a perecsütés minden csínját-bínját, tekintse meg az erről szóló filmet a konyhában. Hétvégén lehetősége van élő bemutatót látni a szobában, ilyenkor ne feledjen kóstolót kérni! a legtöbb helyen nyelvi, népi különállásukat a 18-19. század folyamán gyorsan feladták. Görög-katolikus vallásukat (lásd a kiállításvezető 224. oldalán) és néhány sajátos szokásukat, mint pl. az ételszentelés a mai napig őrzik. Kabolás kemence A szobai kabolás kemence a borsodi Csereháttól ke letre jellemző belülfűtős tüzelőberendezés, amelynek a füstjét a kemenceszáj fölé épített ferde síp - a kabola - vezette a konyhai mászókéménybe*. A kemence mellett főzésre használt rakott masina* áll. o