Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

X Kisalföld - X-3 Jánossomorjai fogadalmi kápolna

X-3 Jánossomorjai fogadalmi kápolna H A Szent Annanak szen­tett fogadalmi kápolnát Jánossomorja katoli­kus német lakossága egy korábbi •»»V pestiskápolna helyén emelte v / \ 1842-ben, közadakozásból, az 1831. évi kolerajárvány áldo­zatainak emlékére. A diadalíven elhelyezett két foga­dalmi kép közvetlenül a járvány után készült. Festőjük Johann Ehrlinger Pink, aki alakjait az események valódi szereplőiről mintázta. A képeken olvasható német felirat szerint „Az 1831-ben itt tomboló, és augusztus 6. és október 31. között 186 áldozatot követelő kolera emlékére, valamint családjuk kegyes meg­maradásáért hálából adomá­nyozzák ezt a képet Georg és Anna Heischman kocsmáros házaspár" Az egyik kép az ispo­tályt* ábrázolja, ahol a pap feladja a haldoklónak a végső szentsé­get, a másikon temetőrészietet látunk a nyitott sírokkal. • Kolera Az indiai eredetű járvány 1831 nyarán tört ki az észak-magyarországi vár­megyékben és gyorsan eljutott az or­szág minden részébe. A kolera félmillió embert fertőzött meg, akiknek fele bele is halt a betegségbe. Hatékony védeke­zési módszer híján különböző gyógymó­dokkal kísérleteztek; sokan amulettként a nyakukba akasztva hordták a fertőtlenítésre kiosztott klórmeszet és kámfort. 198

Next

/
Thumbnails
Contents