Cseri Miklós - Horváth Anita - Szabó Zsuzsanna (szerk.): Fedezze fel a vidéki Magyarországot!, Kiállításvezető (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

VII Dél-Dunántúl - VII-11 Őcsényi lakóház

VII-11 Őcsényi lakóház 1872-ben Bálint András és sógora, Tóth Pál fölújították a tulajdonukban lévő vertfalú* házat. Erre utal az utcai oromfalon a színes vakolatdísz és évszám. Ugyanekkor a berendezést is átalakították, így az évszámot az oromfalon kívül a tisztaszoba szemeskályháján*, sarokpadján és a szoba falába beépített tékán* is megtaláljuk. • Egykézés A Dél-Dunántúlon a református Ormánságban és Sárközben a 19. század közepétől gyakori volt, hogy a módos gazdák csak egy gyermeket vállaltak. Ennek célja az volt, hogy a megszerzett földeket és vagyont egyben tarthassák, ne kelljen szétosztaniuk több örökös között. Azzal a következménnyel azonban nem számoltak, hogy ez hosszútávon a munkaképes lakosság létszámának drasztikus csökkenéséhez fog vezetni, és földjeik megművelésére szegényebb bevándorlók költöznek a falvakba. 146