Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
olyan rövidebb, hosszabb ideig fennálló termelői, fogy asztói és életközösséget alkotó egység, amely térben és időben különböző külső és belső feltételek között működik és folyamatosan alakul" 3 9. A gazdaság működése a társadalom és a kultúra változásaival együtt alakul. Sárkány Mihály a Varsány kutatás kapcsán az anyagi javak termelése, elosztása és fogyasztása egységeként írja körül a családi gazdaságokat, amelyeket a családi munkaerő felhasználásával működtetett mezőgazdasági üzemként definiál 4 0. A közgazdaságtan és az ehhez kapcsolódó gazdaságtörténet klasszikus definiálásában az üzem, mint termeléstechnikai egység jelentkezik, amely a termelési és értékesítési célok érdekében tervszerűen csoportosított és működtetett termelési tényezők összességében jelenik meg. E tervszerűség szükségszerűen vonja maga után a különböző számviteli -fokozatosan differenciálódó- tevékenységek megjelenését is. Tóth Tibor ezt a felfogást képviselve azon a véleményen van, hogy a parasztgazdaságok nem illeszkednek az így meghatározott üzem fogalomba 4 1. Mohay Tamás külön szervezeti egységként kezeli a parasztgazdaságot és a paraszti üzemet. A parasztgazdaságot akkor kezeli üzemként, ha az racionális számítások alapján tervszerűen működik. Mindaddig, amíg a parasztgazdaság működtetésében a hagyományok, a külső adottságok, feltételek közvetlen felhasználása az elsődleges, nem tekinti üzemként 4 2. A két világháború közötti időszakban a családi gazdaságok jellemzője az ugarhagyó gazdálkodás, a biztonságra törekvő, szükségletközpontú, „mindent termelő" stratégia volt. Jellemző volt továbbá a kockázatmentes, biztonságra és pozícióőrzésre törekvő, a termelés tényezőit nem, vagy alig a piaci követelményekhez igazító gazdasági viselkedésmód 4 3. A 20. század elejéig a szántóföldi növénytermesztésben fennmaradó nyomáskényszer, a természetes erőforrások élésének közösségi szabályozása „a változásokat, az egyéni vállalkozó kedvet fékező kulturális konstrukcióként működött" 4 4. Az 1920-as évekre megszilárdultak a jellegzetes paraszti üzemformák, amelyek a piac által nem érintett tradicionális önellátó gazdaságoktól a piacorientált modern vállalkozási formáig terjedtek. 39 Fehérváryné Nagy M. 1988.15-16. 40 Sárkány M. 1978. 63-64. 41 Tóth T. 1980. 80-86. 42 Mohay T. 1994. 43 Kotics J. 2001.114. 44 Kotics J. 2001.114. 32
