Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)

II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák

olyan rövidebb, hosszabb ideig fennálló termelői, fogy asztói és életközössé­get alkotó egység, amely térben és időben különböző külső és belső feltéte­lek között működik és folyamatosan alakul" 3 9. A gazdaság működése a tár­sadalom és a kultúra változásaival együtt alakul. Sárkány Mihály a Varsány kutatás kapcsán az anyagi javak termelése, elosztása és fogyasztása egysé­geként írja körül a családi gazdaságokat, amelyeket a családi munkaerő fel­használásával működtetett mezőgazdasági üzemként definiál 4 0. A közgazdaságtan és az ehhez kapcsolódó gazdaságtörténet klasszikus definiálásában az üzem, mint termeléstechnikai egység jelentkezik, amely a termelési és értékesítési célok érdekében tervszerűen csoportosított és működtetett termelési tényezők összességében jelenik meg. E tervszerűség szükségszerűen vonja maga után a különböző számviteli -fokozatosan diffe­renciálódó- tevékenységek megjelenését is. Tóth Tibor ezt a felfogást képvi­selve azon a véleményen van, hogy a parasztgazdaságok nem illeszkednek az így meghatározott üzem fogalomba 4 1. Mohay Tamás külön szervezeti egységként kezeli a parasztgazdaságot és a paraszti üzemet. A parasztgazdaságot akkor kezeli üzemként, ha az racioná­lis számítások alapján tervszerűen működik. Mindaddig, amíg a parasztgaz­daság működtetésében a hagyományok, a külső adottságok, feltételek köz­vetlen felhasználása az elsődleges, nem tekinti üzemként 4 2. A két világháború közötti időszakban a családi gazdaságok jellemzője az ugarhagyó gazdálkodás, a biztonságra törekvő, szükségletközpontú, „min­dent termelő" stratégia volt. Jellemző volt továbbá a kockázatmentes, biz­tonságra és pozícióőrzésre törekvő, a termelés tényezőit nem, vagy alig a pi­aci követelményekhez igazító gazdasági viselkedésmód 4 3. A 20. század elejéig a szántóföldi növénytermesztésben fennmaradó nyo­máskényszer, a természetes erőforrások élésének közösségi szabályozása „a változásokat, az egyéni vállalkozó kedvet fékező kulturális konstrukció­ként működött" 4 4. Az 1920-as évekre megszilárdultak a jellegzetes paraszti üzemformák, amelyek a piac által nem érintett tradicionális önellátó gazda­ságoktól a piacorientált modern vállalkozási formáig terjedtek. 39 Fehérváryné Nagy M. 1988.15-16. 40 Sárkány M. 1978. 63-64. 41 Tóth T. 1980. 80-86. 42 Mohay T. 1994. 43 Kotics J. 2001.114. 44 Kotics J. 2001.114. 32

Next

/
Thumbnails
Contents