Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
A parasztgazdaságok tipologizálása több féle módon történhet. Alapvető felosztási rendet jelent a földbirtok mérete szerinti kategorizálás, amely azonban gyakran csalóka is lehet, hiszen nem feltétlenül számítják, számították bele a különböző közbirtokossági használatokat, a bérelt területeket. Vizsgálhatjuk a különböző gazdasági specializáció, valamint a termelési eszközökhöz való viszony alapján is a gazdaságokat. Fehérváryné Nagy Magda a földbirtok és a műveléshez nélkülözhetetlen munkaerő, igaerő és a munkaeszközök térbelisége, a parasztgazdaságok lokalitása alapján osztályozta a parasztgazdaságokat, elkülönítve három gazdaság típust, a falusi gazdaságot (a lakóház, a munkaerő és a munkaeszközök a faluban találhatóak meg), a megosztott gazdaságot (a lakóház a faluban található, de a munkaerő és a munkaeszközök a faluban és a tanyán megosztva találhatóak meg), illetve a tanyai gazdaságot (a lakóház, a munkaerő és a munkaeszközök a tanyán találhatóak meg). E gazdaság típusokat tovább bontja a szülők és a házas gyermekeik gazdaságban betöltött szerepe alapján. Mindhárom típust további három alcsoportra választja szét, Tárkány Szűcs Ernő 4 5 terminusait felhasználva beszél tiszta törzscsaládi gazdaságról 4 6, részben törzscsaládi gazdaságról 4 7, illetve kiscsaládi gazdaságról 48,4 9. Konkrét gútai gazdaság leírások után munkája összefoglalásában három gazdaságtípust különít el a termelői ágazatok és a termelés módja szerint: 1. önellátó parasztgazdaság, amelyben a földművelés és az állattartás egyensúlyban van, 2. önellátó parasztgazdaság, amelyben az állattartás van túlsúlyban, 3. árutermelő parasztgazdaság, amelyben a búzatermesztés van túlsúlyban. 5 0 Sárkány Mihály öt mezőgazdasági üzemtípust különböztet meg, mérceként a munkaerő-struktúrát és a tulajdon-viszonyokat tekintve: 45 Tárkány Szűcs E. 1981. 46 Tiszta törzscsaládi gazdaság: a gazdaság alapját képező termelési eszközök a szülők tulajdonában vannak, a gazdaság viszont az egész család munkaerejére és tudására épül. A megtermelt értékek a szülők birtokában maradnak, a családtagok csak saját fogyasztásukat kapják meg. 47 Részben törzscsaládi gazdaság: a közös gazdálkodás mellett külön vagyonra is szert tesznek a családtagok. 48 Kiscsaládi gazdaság: a szülőktől önállósodó gyermekek különvagyonukon alapuló gazdaságokat hoznak létre. 49 Fehérváryné Nagy M. 1988. 32-34. 50 Fehérváryné Nagy M. 1988.147-148. 33
