Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
II. GAZDÁLKODÓI MENTALITÁS ÉS ÜZEMSZERVEZET - A két világháború közötti gazdálkodói magatartások, stratégiák
A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI GAZDÁLKODÓI MAGATARTÁSOK, STRATÉGIÁK з. kép - Hagyományos, talpgerendás, zsuppfedeles lakóház, Alsószemenye, Táncsics и.2. Az épületet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 1966ban lebontotta, és 2005-ben újraépítette a múzeum DélDunántúl tájegységében. Fotó: Erdélyi Zoltán, 1966. SzNM-F A családi gazdaságok üzemszervezeti, néprajzi vizsgálata nem túl hoszszú múltra tekint vissza. Az analitikus kutatási metódus túlsúlya miatt tudományszakunk a paraszti gazdaságok vizsgálata kapcsán kevésbé vette figyelembe a parasztgazdaságok átfogó, többoldalú, szervezeti keretek között mozgó üzemszerű voltát. Szabó László foglalta össze tanulmányában a paraszti üzemszervezet tudománytörténeti vonatkozásait, és ezzel párhuzamosan a kritikai megközelítéssel a fogalom definiálását is megtette 3 6. A közösség vizsgálata során az egyént, mint különböző csoportosulások, szervezett és önszervezett intézmények tagjaiként vizsgálom. A paraszti gazdálkodás is így értelmezhető, mint organikus fejlődésű, hagyományok által vezérelt társadalmi intézmény. Szabó László mint „organikus eredetű társadalmi intézményt" vizsgálja a parasztüzemet, a háztartás és a termelő üzem kettősségét, amit „a közösségi ideálnak megfelelő parasztcsalád összes munkájával azonosítjuk, figyelembe vesszük egyéb tevékenységek üzemszerkezetet érintő, fogyasztást befolyásoló részét is, s a közösség családban lecsapódó nem kölcsönös munkáit" 3 7. A paraszti gazdaságokat úgy tekintem, mint a termelés, a vállalkozás, az elosztás és a fogyasztás egységét 3 8. Fehérváryné Nagy Magda gútai kutatásait összegezve a parasztgazdaság definiálása során a gazdasági funkciók folyamatos nyomon követésének módszerét alkalmazza, amikor így fogalmaz: „a parasztgazdaság nem állandó, hanem 36 Szabó L. 1982. 271-289. 37 Szabó L. 1997. 302. 38 Molnár M. 2000. 490.
