Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)
I. ELŐKÉPEK - A településről
A 19. század végére kialakult a tradicionális paraszti réteg, melynek legfontosabb megélhetési formája a mezőgazdasági gazdálkodás volt. A gazdaság számtalan módon használta ki a változatos táji adottságokat. A mezőgazdálkodás (növénytermesztés, állattenyésztés) mellett a táji környezet kiélésének számos formája (halászat, vadászat, gyűjtögetés) volt ismert és alkalmazott. Ezek a többség életmódjában együttesen jelentkeztek 3 3. Gazdasági kapcsolataikat elsősorban az állatokkal, valamint a szőlővel és borral való kereskedés jellemezte. Ennek a kereskedelemnek az iránya a településtől délre, a Murán és a Kerkán túlra, Csáktornyára és Alsó-Lendvára irányultak. Ezt a mozgást segítették a révek és a Csernecnél lévő Kerka-híd. A kereskedelem fejlesztésének egyik legnagyobb lehetősége a Nagykanizsát Alsó-Lendvával összekötő vasútvonal megépítése lett volna, ami azonban a jelentős próbálkozások ellenére is elmaradt. A vasút megépítésének lehetősége végérvényesen szertefoszlott a trianoni határok meghúzásával. Az új határok az amúgy is gyenge kereskedelmi lehetőségeket tovább rontották, az új központok - Letenye, Nagykanizsa - felé irányultak. Az első világháború és azt lezáró párizsi békeszerződés merőben új helyzetet teremtett a régióban. Az újonnan megrajzolt politikai határ nemcsak a gazdasági, kulturális központokat szakította el, hanem elvette a falu legelőinek egy részét is, hiszen azok a Mura túlsó partján voltak. A Muraköz északi falvainak pedig a szemenyei hegyeken voltak szőlőbirtokai. Jól jellemzi a település állapotát a felsőszemenyei plébánia Krónikás Könyvében olvasható - Rödönyi József kerületi esperes által írott- bejegyzés szövege: „... A hívek a Délzalát annyira jellemző gazdasági és kulturális elhagyatottságban élnek. Három oldalon nagybirtok, negyediken a Mura, az országhatár fogta közre ezt a hat községet -a szemenyei plébániához tartozó települések: Felsőszemenye, Alsószemenye, Csernec, Csörnyeföld, Murarátka és Szentmargitfalva- , a hegyek jelentős része pedig muraközi horvátok kezében volt. A vasút 16 km-re, az utak a legrosszabb állapotban...* 4 A két világháború között indul meg az ipari fejlődés a térségben, melynek legnagyobb és sokáig szinte egyetlen meghatározó eleme a MAORT, a Magyar-Amerikai Olajipari Rt. volt. A településen 1935-ben megindították a kavicsbányászatot. A kitermelt kavicsot szállították Bázakerettyére, ahol 193633 Sajnos levéltári adatok a 19. század második feléből hiányosak, felhasználható anyagot nem találtam. 34 MPI: Rödönyi József: Krónikás könyv. Kézirat a muraszemenyei plébánia hivatal iarttárában. 26
