Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)

I. ELŐKÉPEK - A településről

ban kezdték meg az olajkutak próbafúrását. Mindezek elindították azokat a változási folyamatokat, amik az 1950-es évektől még intenzívebbé váltak. A lakosság túlnyomó többsége magyar anyanyelvű volt, csekély 1-2 százalék volt a cigány származású, valamint a német és a horvát. A népesség római katolikus vallású volt, viszonylag magas szülési hajlandósággal, általában 3-6 gyermek született. 1. táblázat - Muraszemenye népessége (i880-200i)

3

S 1880 1890 1900 1910 1920 1930 Alsószemenye 311 328 346 373 385 391 Felsőszemenye 410 532 536 539 566 583 2001 Muraszemenye 1574 1530 1431 1114 881 724 665 Csernec 265 306 365 419 416 489 összesen 985 1166 1247 1347 1367 1463 1941 1949 1960 1970 1980 1990 Közigazgatásilag 1938-ig önálló volt mindhárom településrész (Alsó- és Felsőszemenye, Csernec). 1938. január 1-től Muraszemenye néven egyesítik a három települést. A II. világháború után közigazgatásilag a település része lesz a korábbi Esterházy uradalom majorsága: Aligvár major. 1969. július i-ével Muraszemenye és Csörnyeföld községek Szemenyecsörnye néven egyesültek. A két település „kényszerházassága" 1992-ig tartott, amikor is Muraszemenye újra önálló település lett: Alsó- és Felsőszemenye, Csernec településrészekkel, valamint Aligvár lakott külterületként. 35 A népességi adatok a KSH népszámlálási adatai alapján kerültek összeállításra. 27