Sári Zsolt: Gazdálkodás - Életmód - Polgárosodás (1920-2002) A tradíció és a modernizáció muraszemenyei példái (Szentendre, 2010)

I. ELŐKÉPEK - A településről

A település határa igen szűkös volt már ebben az időszakban is, a terület nagy részét az uradalmak birtokolták: „a Mura partján fekszik, területe nagyon szűkös, nagyobb részét a dominium magának foglalta le"

3

1. A jobbágyfelszabadítás előtti utolsó részletes összeírásunk 1828-ból származik, amely Felsőszemenye adatait tartalmazza. A leírás, mint urbáriális falut említi Szemenyét, amely a terményekből az uradalomnak kilencedet és tizedet szolgáltat természetben. Kettes vetésforgóval gazdálkodnak, búzát, rozst, zabot, és kukoricát termelnek, a szántó egy részét mezőnek hagyják meg. A szőlők tized és hegyvám fizetésével vannak terhelve, a talaj különbözősége miatt a terület átlag 4 kapást igényel. Az 520 kapás után a terméshozam 1040 urna bor. Teheneket 5 hónapig fejik, napi egy média tejhozammal. Tiszta haszon egy darab fejés után 1 Ft. A féléves urbáriális kocsma jövedelme: 2 Ft. Lófogatokat állítanak, a deperdita 23 Ft 47 p. kr. Egy mészáros él a faluban, aki egész évben egy segéddel dolgozik az iparban

3

2. 2. kép Muraszemenye és környékének légi felvétele, 1990-es évek, OHIML 31 ZÁL. Conscr. Univ. Ö. 21. Portalis Regincolaris Conscriptio, 1720. 297-299. p. 32 Az 1828-as összeírás felsőszemenyei anyaga. ZML. Az adózók száma: 53 Jobbágyok: 22 Háznélküli zsellérek: 5 Fitestvérek: 1 Szolgák: 2 Kézművesek: 1 Házak száma: 22 Igásökrök: 30 Anya tehenek: 30 2 évnél öregebb üszők: 1 3 évnél öregebb lovak: 8 1 éves sertések száma: 6 25