Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Páll István: Hogyan tovább? Útkeresés és fejlesztési lehetőségek a sóstói Múzeumfalu gyakorlatában

zésre áll, csupán a szükséges terület nem. Erre a legalkalmasabb a múzeumfaluval szomszédos terület egy része, mintegy 1,5 hektár, ahol ki lehetne alakítani az Árpádkorra jellemző vegetációt, és azon az eredeti helyszínhez hasonlóan elhelyezni a nagyrészt félig földbevájt mintegy 10-15 épületet. Több nyugat- és észak-európai ország régészeti lelőhelyein rekonstruálták a feltárt épületeket, s azokban rendszeres bemutatókat is tartanak. Mi ezt azzal szeretnénk megtoldani, hogy egy-másfél hetes turnusokban általános iskolás korú gyerekeket fogadnánk egy „történelmi kalandtúrára \ Ennek keretében a gyerekek napközben a házakban élnének, tevékenykednének oly módon, ahogyan azt őseink is tették. Az iskolai tantervhez is tökéletesen kapcsolódó, a mai „erdei iskolákhoz" hasonló, „Kalandozás az Árpád-korban' munkacímet viselő foglalkozás- és bemutató-sorozat igazán életszerűvé tenné a tankönyvi anyagot, s szinte játszva sajátíthatnák el a hajdani mindennapi élet fortélyait. Reményeink szerint itt olyan elmélyült ismeretekre tehetnének szert a főként helybéli iskolások, amilyenre egyébként az oktatási intézményekben nem nyílna lehetőségük. b.) Sváb porta Az Árpád-kori falurekonstrukció élettel megtöltésének megvalósítását egy másik cél megvalósítása is elősegíthetné: a múzeumfalu tervezésekor sajnálatos módon kimaradt a szatmári svábok építkezését bemutató porta megépítése, ami a jelenlegi területen már nem valósítható meg. Pedig e nemzetiség jelenléte a mai magyarországi szatmári részeken is igen jelentősnek mondható, annak ellenére, hogy a 18. századi német telepítések révén benépesült falvak nagy része ma Románia területén található. Másik fontos szempont, hogy a Sóstói Múzeumfaluba már áttelepítettünk egy „tirpák" (szlovák) portát és egy hajdan ruszinok lakta lakóházat, s a 3 cigány lakóépületünk is kuriózum Közép-Európa szabadtéri múzeumaiban (a miénken kívül az ausztriai Bad Tatzmandorfi Burgenladi Szabadtéri Múzeumban található egy cigánykunyhó). A jelenleg Nyíregyháza város tulajdonában lévő szomszédos területen mintegy 1 hektáron egy egész vállaji porta kialakítható lenne. c.) Új abb parkoló építése A terület parkerdő felőli fennmaradó részén a múzeumfalu nagyszabású programjaira érkezők gépjárműveinek elhelyezésére parkoló kialakítása lenne célszerű. Ez az elmúlt időszakokban alkalmanként már működött ilyen funkcióban. Erre azért is igen nagy szükség lenne, mert - bár a hétköznapi forgalomra méretezett két parkolónk ilyen időszakokban kielégíti az igényeket - az ún. „nagyrendezvények" napjaiban a fél Sóstó bedugul a hozzánk érkezők gépkocsijai miatt. A koncepció megvalósításának feltételei: A fenti hosszabb távú tervek illetve program megvalósítására csak akkor nyílik lehetőség, ha a jelenleg Nyíregyháza Város tulajdonában lévő 4 hektáros területet vagy annak nagy részét megkapjuk. 36