Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Szabadtéri múzeumok Európában (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Páll István: Hogyan tovább? Útkeresés és fejlesztési lehetőségek a sóstói Múzeumfalu gyakorlatában

Dél-Nyírségi cigánykunyhók. Fotó: PÁLL István. A diákokkal ellentétben a felnőtt látogatóink száma 1998 óta stabilnak mondható: főként programjainknak köszönhetően sikerült olyan kínálatot összeállítanunk, amellyel mozgósítani tudtuk a felnőtt közönséget, s olyan rétegeket is becsábítottunk a múzeumba, amelyek egyébként nem múzeumjárók (kutya- és régi autók, motorok kiállítása, lovasversenyek és bemutatók, szakmai napok stb.). S ha már bejöttek, óhatatlanul körül is néznek nálunk... Az utóbbi egy évtizedben évi 42-48 000 közötti a felnőtt látogatóink száma, ami nem is rossz eredmény, ha a hozzánk betérő diákok 2001. évi 50 ezret meghaladó számát összehasonlítjuk a 2008. évi 26 ezerrel! Ez utóbbi számmal kapcsolatban csak annyit érdemes megjegyezni, hogy az legutóbb 1992-ben volt ilyen alacsony... A látogatottsági statisztikából leszűrhető tanulságokat igyekszünk felhasználni a gyereklátogatók számának növelése érdekében. A tavalyi és ez évi pályázatok, a „Reneszánsz év" és az „Élmény-Túra" kapcsán olyan programkínálatot állítottunk össze, amellyel növelhettük ill. növelhetjük iskolás korú látogatóink számát, s számottevően gyarapíthatjuk e korosztály múzeumunkban való megjelenését. A pályázatok előkészítése során több oktatási intézménnyel (óvodákkal, általános és középiskolákkal) kötöttünk megállapodásokat, melyek előmozdíthatják és szervezettebbé tehetik az eddigi esetleges együttműködéseket. A múzeum intenzív működtetése azonban időről időre komoly nehézségekbe ütközik: azok a pénzügyi szabályozók, amelyek egy költségvetési intézmény működését szabályozzák, nem igazán kedveznek a piacorientált, vállalkozói tevékenységeknek. 32