Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben

adódott más szektorban elhelyezkedni. A társulás és a kollektíva technikai felszereltsége 1960-ig az elkobzott javakból állt, annak ellenére, hogy az emlékezetben még él egy nagykárolyi gép- és traktorállomás - ezt a traktorbrigád üzemeltette - mely bérbe adta a gépeket: „ Ha a néptanács kérte hogy most van Pista bácsinak 8 hektár szántanivalója, ...akkor kimen 4 traktor oda szépen, mikor végeztek, akkor visszamentek Károlyba. A brigádos ... az szakmabeli volt, és az apontator ez meg ment Pista bácsihoz, ... és megcsinált egy ilyen jegyzőkönyvet. "

J" A mezőpetri társulás és kollektíva nem élt ezzel a lehetőséggel, földjeit továbbra is saját eszközeivel művelte meg. Az ötvenes évek végétől kezdődik a szocializmus iparosítási folyamata és a géppark kiépítésének igénye. A világháborút követő erőszakos politika miatt nem tapasztalhatunk gazdasági fejlődést. A termelés visszaesik vagy jobb esetben is stagnál, csak 1956, de lokálisan 1960 után történt gazdasági fellendülés, mely jelentős életszínvonalbeli emelkedést indított el. Szocializmus - modernizáció - életmód A szocialista államhatalom nemcsak a gazdaságot alakította át irracionális módon, hanem a társadalmat is. Célja egy homogén közösség létrehozása, amelyet totális ellenőrzése alá tud vonni. A vezető elitréteg egy olyan marxi társadalom-, kultúr- és művelődéspolitikát folytatott, melyben az egyéni kezdeményezéseket csírájában el akarta tüntetni és az élet minden területét irányítása alá kívánta vonni.

4

0 Ennek következtében a lakosság értékrendszere, életmódja, mentalitása, magatartása az eddigi tradícióktól gyökeresen eltérő platformhoz hasonult. Az oktatás és a nyelv helyzete Mezőpetriben rendkívül sok bonyodalmat hozott történelme során, hiszen a svábok a 17. századtól kisebbségben voltak Kelet-Közép-Európában. Napjainkban is a tudományos diskurzusok ütközőpontját alkotja, a svábokkal foglalkozó kutatók körében. A településen a 19. század második feléig csak német nyelvű oktatás folyt, majd 1879-től kötelezővé tették a magyar nyelvű tanítást. 1906ban egyetlen olyan intézmény sincs, ahol a német lenne az oktatás nyelve, majd 1907ben az gróf Apponvi-féle oktatáspolitikai reform bevezetésétől erőszakosan léptek fel azok ellen, akik németül beszélgettek egymás közt. A trianoni békeszerződéssel Románia része lett, ahol a román vagy a német nyelvű oktatás közül választhattak a diákok. 1940-ben a második bécsi döntés értelmében ismét Magyarország része lett, melynek következtében a magyar lett az oktatás nyelve.

4

1 SCHMIED, Stefan írása alapján 1945 és 1956 között a településen csak magyar nyelven tanítottak.

4

2Az 1948-as alkotmányban megtiltották, hogy a vallási felekezetek oktatási intézményeket működtessenek. A községben eddig csak egy házi oktatás folyt, mely a törvény értelmében végleg megszűnt. Az írás-olvasás aránya - mely az akkori általános műveltségi szintet képezte nagy volt, a századfordulón már mindenki birtokában volt ezeknek a képességeknek.

4

3 39. Adatközlőm szóbeli közlése. 2009. március, Mezőpetri. 40. VALUCH Tibor 2006. 565. 41. KOCH, Stephan 1984.310-312. 42. SCHMIED, Stefan é. n. 20. 43. MERLI Rudolf 1999. 170. 183