Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Aranyosi Sándor: A modernizáció problematikája Mezőpetriben

A 20. században az értékrendszer a politikai, gazdasági, társadalmi helyzet következtében változásokon ment keresztül. „Az értékek olyan pozitív tartalmú célok, viszonyok, eszmék, pozitív tartalommal felruházott tárgyak, összessége, amelyek nem különállóan, hanem egymással összefüggésben, rendszerként irányítják egy-egy embercsoport, társadalmi réteg döntéseit és tevékenységét. " Az egyéni értékek közül a legfontosabbak: a családi háttér, a tudás, a társadalmi csoporthoz tartozás, a munkerő-piaci pozíció és a lakóhely.

4'

1 A család, családi háttér a háztartásgazdaságok alapegységén túl a közösségi kapcsolatok egyik legfontosabb megjelenési helyét is jelentette. Ezek a szerepek a szocialista érába kerüléssel gyökeresen megváltoztak. A tudás az oktatás szintjén jelenik meg, a szülők a kollektívák kiépítése idején törekedtek gyermekeik legalább elemi szintű iskoláztatására, sőt az utódokban is megjelenik az igény kiszakadni a gazdaságból és valamilyen másik pályán felépíteni jövőjüket.

4

5 De nem tudtak teljesen elszakadni a termeléstől, ezért lavírozás figyelhető meg a tanulás és a gazdálkodási munka között. A szocialista államhatalom által létrehozott ifjúsági szervezetekben kötelező volt a földeken dolgozni, gyakorlaton részt venni, ún.praktizálni. Ezzel az intézkedésükkel ellehetetlenítették a fiatalok továbbtanulását. A munkerő-piaci pozíció nem játszott fontos szereper, hiszen az 1. szektor

4'

1 maradt a meghatározó, ezáltal a lakosság struktúrája sem változott a hatvanas évekig. A lakóhelyhez való kötődés nagyon fontos értéket képviselt, ugyanis a II. világháborút és a rendszerváltást követően emigráltak és utódaik, a mai napig visszajárnak a településre, „...azért is jövök haza és tényleg úgy érzem mert ha itthol vagyok, hogy itthol vagyok. Mert ha azt mondom hogy na megyek vissza. Onnattól azt mondom hogy jövök haza. Mert itt születtem, 50 évig itt éltem, ebbe a házba, és valahogy mindig még visszahúz az embernek a régi emlékek, meg a legszebb időszak mer ' hát a fiatal kort az ember a legszebb időt itt töltötte. ... most már megöregedtünk. Nem mondom hogy én ott szeretek is ott lenni nagyon lenni és honványom nincs, nem is volt sosem honvágyam, hogy haza vágyjak, de úgy haza szeretek jönni. Es a házat is azért is tartom, nem akarom eladni mert azt mondom akkor hogy úgy érzem már akkor valahogy nincsen semmi, és ha ez a régi otthon. Fiam is azt mondja, hogy ha a ház össze is fog menni, összeesik, de mi a hely tnég mindig megmarad. "

4

1 A művelődés fejlődésének a problematikáját all. világháborút megelőző időktől vizsgálom, mivel csak így lehet kontinuitásában látni, hogy milyen területén változtatott a kommunista eszmerendszer. „A hagyományos társadalomnak és kultúrának a polgárosodás következtében történt változásai a tudományos értelmezésben is egybeesik Trianon traumájával",

4" valamint szorosan összefügg a modernizációval, mert ebben az időben már beszélhetünk új vívmányokról. A magyarországi kultúrpolitika

4

9 nagy hangsúlyt fektetett a sza44. VALUCH Tibor 2005. 257. 45. „...az iskolát aztat persze kötelező volt. Úgyhogy az elemi iskolát elvégeztem, az volt az első, hogy menjek valahova szakmát tanulni hogy fizetés legyen. " Adatközlőm szóbeli közlése. 2009. március, Mezőpetri. 46. A különböző szektorok a következők: 1. szektor - mezőgazdaság, 2. szektor - ipar és építkezés, 3. szektor - szolgáltatás 47. Adatközlőm szóbeli közlése. 2008. július, Mezőpetri. 48. VIGA Gyula 2007. 7. 49. A vizsgált időszakban a település Románia része, sőt a két világháború között is csak néhány évig tartozott ismét Magyarországhoz, de a narrációk alapján és a terepen végzett munkám során olyan a jelenségeket és folyamatokat tapasztaltam, melyek Magyarországra voltak jellemzőek. Ezért használom a magyar kultúrpolitika kifejezést. 184