Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)
Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után
már az épületek felhúzásának is nekifogtak. Besnyőn ekkorra tizennégy családi ház készült el, amihez a megye új községeiben összesen további 350 új lakást terveztek. 47 Más kérdés, hogy a helyszíni beszélgetések szerint az átadás éveket csúszott, rendszerint már az ötvenes évekre esett a falvak kiépülése. A történelem kereke pedig időközben irányt változtatott, így a közigazgatásilag sorra önállósodó telepesközségek előtt nem a kisgazda jövő, de még csak nem is a dániai szövetkezeti modell, hanem a szocialista átalakulás nehézségei sejlettek föl. 4 8 Utcák a szántók helyén: a faluépítés A háború előtti Fejér megyében a nagybirtok abszolút dominanciával bírt. Az ezer hold feletti gazdaságok az összes földterület majd felét, a megművelhető földek közel negyven százalékát birtokolták. Ezek az arányok még dunántúli viszonylatban is kiugróan magasak. 4 9 A megye sajátos településviszonyai a török korig nyúlnak vissza. Az akkoriban elpusztult községek határát a megmaradt Duna-menti mezővárosok és a sármelléki falvak nem tudták megszerezni, így a 17-18. században a nagy arisztokrata családok, valamint a katolikus egyház kezében óriási méretű latifundiumok keletkeztek. 5 0 A lakatlan területek újranépesedése így nem az Alföld jelentős részére jellemző tanyásodás mentén haladt, hanem földesúri telepítések formájában. Ez a tevékenység a dombvidéki területeken kis határú zárt falvakat hozott létre, míg a Mezőföld síkságán több funkcionális egységből álló pusztai falvakat. A pusztai településcsoportok belső magját rendszerint egy nagyobb zárt falu alkotta, amely körül a racionális nagyüzemi üzemszervezethez igazodó, jelentős állandó lakossággal bíró majorságok épültek ki. Mivel az idénymunkákra szerződők nem kaphattak lakást az itteni cselédházakban, a korábban gazdasági bérleményként felparcellázott szőlőhegyeken építettek maguknak parasztházakat. A földreform mindenekelőtt ott hozott településképi változásokat, ahol a lakosság jelentős része külterületeken élt, és nem volt alkalmas centrum, amely természetes módon fejlődhetett volna. Pákozdon, Seregélyesen, Rácalmáson, Cecén a történeti település felszívta a házigénylők tömegét. Ugyanez történt Etyeken is, amely a hivatalos iratokban sem telepesközségként, hanem csoportos telepként szerepel. Állami beavatkozás nélkül a földosztás térségünkben is országszerte zajló tömeges tanyaépítkezési hullámhoz járult volna hozzá. 5 1 Fejér megyében azonban a telepítési hivatal fellépése határozott megálljt parancsolt a települések szétterülésének, és a korábbi majorsági szórványok zárt falvakká alakítását tűzte ki céljául. 47. (4) 48. Természetesen nem minden telepesközség-kezdemény jutott el az önállósodásig. Kislók Sárbogárd lazán beépült tartozéktelepülése, Mélykút és Pálhalma telepei külterület alkotnak, míg Kisvenyimen nyomát sem látni a telepítésnek. 49. KOGUTOWICZ 1930. 129. Gvőr-Moson-Sopron: 24-18, Komárom-Esztergom 40-17, Somogy 43-17. Veszprém 38-18. 50. FARK\S Gábor 1972. 40. 51. SAAD József 1985. 244. Ezekben az években a földreform folyományaként országszerte körülbelül 200 000 házat építettek, főként Budapest környékén és a külterületeken. 96
