Cseri Miklós - Sári Zsolt (szerk.): Vidéki életmódváltozások a 20. században (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2009)

Tamáska Máté: A puszták népének telepes községei 1945 után

tudod magad ezt, erről nem kell sokat beszélni A levélből kitűnik, hogy a földhivatalok vár­megyei apparátusa erős fenntartásokkal kezelte a társadalmi kísérletet, amelynek vég­rehajtását irányította. Nem véletlen, hogy Nagypataki Sándor Fejér megyei ügyvezető már 1945-ben a gazdatisztek bevonását javasolja. 3 8 Nem állunk messze az igazságtól, ha megállapítjuk, hogy a régi rendszerhez kötődő földhivatali agárszakemberek a maguk igyekeztek fenntartani a korábbi agrárvilág belső rétegzettségét. Másrészről a bead­ványok hangneméből kiolvasható, hogy a telepesek sem minden esetben érezték ma­gukat egyik napról a másik napra öntudatos kisgazdának. 3 9 A szegényparaszti forradalom ideológusai maguk is tisztában voltak vele, hogy a polgári ma­gántulajdon megteremtése nem csupán materiális értelemben, de normarendszerében is újat kell, hozzon. Az uradalmi lakásviszonyok nem csak azért kellett eltűnjenek, mert em­bertelenül szűk helyet biztosítottak a családoknak, ez orvosolható lett volna újabb cselédla­kok felhúzásával. Legalább ennyire fontos szempont volt, hogy a saját ház építésének élmé­nye az önálló paraszti gazdálkodás felelősségét alapozta meg: ,/tzaház, amelynek munkájúban a későbbi lakosai is résztvettek, érzelmileg is jobban hozzánőászívükhöz. A különféle falvakból, társa­dalmi csoportokból verbuválódott embereket a faluépítés sikere kovácsolta egybe. A telepítések történeti feladata az lett volna, hogy a nyomorban élő agrárszegénység számára mind anyagiakban, mind szellemiekben megteremtse a Somogyi Imre féle Kertmagyarország alapjait. 4 1 A történeti hátrány leküzdéséhez az állam komoly segít­séget nyújtott. Az ország keleti feléből útjára indított családok kedvező kölcsönöket kaptak, amiből megvehették a vasúti jegyet, a szükséges munkaeszközöket (jórészt az elkobzott sváb tulajdonokból) és a vetőmagokat. 4 2 Az első telepesházakat pályázaton nyertes budapesti vállalkozók húzták fel. 4 3 Cserébe a hivatal a földhöz jutottaktól ma­ximális együttműködést várt el. A telepfelügyelő feladata volt, hogy a saját földjét meg nem munkáló telepest munkára serkentse, és amennyiben erre nem volt hajlan­dó, kimozdítsa a kedvezményezettek köréből. 4 4 Veres Péter útmutatásai alapján a ház­építésekben vállalt segédmunkákkal az új gazdák csökkenthették majdani tartozásu­kat, amelynek összegét csak a ház elkészülte után számították ki. 4 5 Sárbogárdon gaz­daiskolát és mintagazdaságot létesítettek, hogy a legkorszerűbb munkamódszerek el­sajátítására legyen mód. 4 6 1947-ben még úgy tűnt, hogy a sok bizonytalansággal járó átalakulás nem lesz hiába­való, és a magyar agrárszegénység előtt megnyílik az út a magántulajdonra alapozott földgazdálkodás előtt. A telepes községekben befejeződtek a házhelyosztások, itt-ott 37. (17) 38. (18) 39. A panaszlevelek részletes szövegelemzésére jelen kutatás nem tért ki, de sokat mondóak a több he­lyütt előforduló „tekintetes" megszólítások. Lásd pl. (23). 40. Forrás: Beszélgetés... 41. SOMOGYI Imre 1942. 42. (21) Vasúti jegyigénylések.... 1946. 15. doboz. 43. (19) 44. (24) 45. (25) 46. (20) 95

Next

/
Thumbnails
Contents